Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - IRODALOM - Vass Előd: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. 19. század. Szeged, 1978. / 539–541. o.

Az 1929-es évvel lényegében új fejezet kezdődött, a válság hatására megbomlott az ellenforradalmi rendszer viszonylagos stabilitása. A kezdődő gazdasági válság hatására itt más területeknél előbb megrendült a stabilitás, a munkásmozgalom megerősödött. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy a kötet igen mozgalmas, hiteles és változatos képet nyújt ennek az ipari szempontból már akkor is jelentős területnek munkásmozgalmáról. Sok jó adatot bocsát rendelkezésre a kutatóknak, megerősíti azt, amit történettudományunk a tárgyalt korszakká kapcsolatban feltárt. Várnai Tamás TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL 19. SZÁZAD Szerk.: Farkas József Szeged 1978. 279 p. Örömmel üdvözöljük a „Tanulmányok Csongrád megye történetéből", most 19. századi témákkal foglalkozó újabb kötetét. A kötet öt tanulmánya a nyomdászat, a községi- és megyei közigazgatás, valamint az országgyűlési népképviselet Csongrád-Csanád megyei sajátosságaival, s végül egy függetlenségi politikus életpályájának bemutatásával részletesen foglalkozik. A kötetet a jegyzetekre vonatkozó rövidítések jegyzéke és tartalomjegyzékegészíti ki. Gál Endre — Szabó Ferenc Adatok a szegedi Grünn-Nyomda történetéhez 1811—1847 c. tanulmánya az 1801. évi szegedi nyomdaalapítás jelentőségét tárja fel. A tanulmány rámutat arra, hogy amíg 1801-ben az ország 34 városában 46-ra, addig 1850-re már 54 városban 75-re nőtt a nyomdák száma. A szerzők észrevételezik, hogy az eddig megjelent nyomdászattörténeti munkák túlnyomó része a nyomdák kiadói tevékenységével foglalkozott, de alig tért ki a nyomdászat technikai fejlődésének ismertetésére. A szerzők most erre tesznek kísérletet. Trattner János Tamás 1817-ben a Tudományos Gyűjteményben megjelentetett beszámolója alapján ismertetik a magyarországi könyvnyomtató műhelyek 1817. évi állapotát, beleértve az eddig alig ismertetett technikatörténeti adatokat is. Grünn Orbán szegedi nyomdájának 1826. évi részletes leltára közlésével pedig annak technikai felkészültségét ismertetik. A forrásközlésük harmadik része Grünn János eddig csak vázlatosan feldolgozott 1848 előtti hírlapalapítási kísérleteinek iratait mutatja be. (22 képen)^-;, Oltvai Ferenc A Csanád megyei telepes községek társadalma és igazgatása a 19. század első felében c. tanulmányának bevezetőjében az úrbéres jobbágy községek és a telepes községek igazgatásának néhány vonásaként a paraszti önkormányzat bővítésének törekvéseit mutatja be. A napóleoni háborúk az ún. kontinentális zárlat hatására a kamara a Csanád megyei pusztákon dohánytermesztésbe fogott. Ennek során már 1820—1821-ben 13 kertész település jött létre. Az 1828. évi országos összeírás Csanád megyei összesítésében 17 kertésztelepet írtak össze. A kertésztelepek jogi helyzete sajátságosan alakult. 539