Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - IRODALOM - Jároli József: 1848–1849 Szolnok megyében. Szolnok, [1979]. / 518–521. o.

Mária, Papp László, dr. Zádor Béláné) dokumentumgyűjteménye. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára kiadott hasonló jellegű mappák után az 1848—49-i forradalom és szabadságharc leverésének 130. évfordulójára készült munkájuk. Szándékosan írtunk mappát, mert az anyag egy keményebb borítóban, külön lapokon került közlésre. (A borító talán nem ártott volna ha vastagabb, ellenállóbb papírból készül, mert ha szétszakad, az értékes anyag elkallódásnak lehet kitéve.) Az egyes dokumentumok külön lapokon történt közlése ezt az összeállítást is alkalmassá teszi arra, hogy egy-egy darabját kiállítás, faliújság, előadás, megemlékezés szakköri foglalkozás, tanórai szemléltetés anyagául használhassák, általános és középiskolák tanárai, klub- és szakkörvezetők. Az összeállítás bevezetője — dicséretes módon — fel is hívja a figyelmet ezekre az alkalmazási területekre. Az elmondottak miatt széles körű felhasználási lehetőséget jelent a gyűjtemény nemcsak az iskolai oktatásban, hanem helytörténeti szakkörök programjának összeállításában, sőt a helytörténeti kutatásban is, mert az anyag tartalma és a közlés módja ezt is lehetővé teszi. Az egy oldalas rövid, útmutatónak szánt bevezető mellett részletes dokumentumjegyzék teszi jól áttekinthetővé az 56 dokumentumból álló gyűjteményt. (A jegyzék egyes tételei a dátumot, az irat rövid tartalmát közlik.) A válogatás az egykori Jász-Kun Kerületre vonatkozó dokumentumokból gyűjtötte anyagát, ami jól tükrözi az országos és a helyi események szoros összefüggését. A gyűjtemény szemléltetési célja különösen indokolttá tette, hogy az összeállítók országos rendeleteket teljes szövegben is közöljenek. A dokumentumanyag végigkíséri a forradalom és a szabadságharc legfontosabb történéseit, elsősorban a nemzetőrség, honvédség szervezésére, a lakosság áldozatkészségére, a Szolnokkal és a kerület más helységeivel összefüggő hadtörténeti tényekre vonatkozó információkat közölve. Igen plasztikus képet kapunk azonban a pesti 12 pont helyi fogadtatásáról, Kossuth és a kerület kapcsolatáról is. Időben az anyag nem szorítkozik csak az 1848—49-es esztendőre. Az önkényuralom időszakának néhány jellegzetes mozzanatát is kiragadták az összeállítók (a honvéd egyenruhák rangjelzései viselésének megtiltása, Kossuth bankók beszedése, a forradalom emlékeinek megsemmisítése 1849 —1851-ből.) Kossuth politikai hitvallásának remek dokumentuma a volt kormányzó elnök és a jászladányi választókerület közötti levélváltás. A válogatás az említettek alapján látszatra bizonyos egysíkúságot mutat, a katonai eseményekkel foglalkozó dokumentumok nagyobb száma miatt. Ez azonban csak látszat, mert a korábbi kiváltságolt kerület gazdasági, társadalmi arculata nem teszi lehetővé „hagyományos" keresztmetszet nyújtását. Bizonyos problémákkal a kerület sajátosságai miatt nem találkozunk, mások kevésbé hangsúlyosak, mint az Alföld más tájain. Nem véletlen, hogy az úrbéri ügyeket csupán egyetlen tiszaabádi dokumentum képviseli. A Districtus hagyományos szerepköre azonban éppen a katonai feladatok kidomborítását teszi elsősorban lehetővé. Arról nem is beszélve, hogy például Szolnokot stratégiai helye eleve fontos hadi események színhelyévé tette. A szemtanú, Leiningen-Westerburg Károly tábornok színes beszámolója a szolnoki csatáról, szinte tapintható közelségbe hozza a szabadságharc egyik diadalmas ütközetét. 519