Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - IRODALOM - Gyarmathy Zsigmond: Az üzemtörténetírás kérdései. Bp., 1979. / 513–515. o.

kulturális szint, ami képes a problémákat összefüggéseiben átfogni, és alkalmas a bonyolult egymásrahatások szövevényében eligazodni. A párt kongresszusi irányelvei a közművelődési intézményektől az ifjúság és a munkások kulturális igényeinek felkeltését és magas színvonalú kielégítését kéri. Egyre szélesebb körben nyer tért a munkásművelődésnek egy újfajta formája, az üzemtörténetíró mozgalom. Az első országos üzemtörténeti konferencián már közel száz résztvevő, továbbá a megyei honismereti pályázatok többszáz pályamunkája együttesen jelzi, hogy közművelődésünknek, ezen belül a szűkebb szakmai köröknek, tudományos intézményeknek fel kell készülniük e forma szakszerű és értéket teremtő támogatására. Ugyancsak e körbe tartozik a szocialista brigádmozgalom írásbeli dokumentumának a „Szocialista brigádnaplók"-mk olyan színvonalra történő emelése, amellyel egyfelől egy gazdag, tartalmas, kulturális tevékenységet, másfelől a történelmet csináló néptömegek történetírását kaphatjuk abból az aspektusból, hogy a dolgozó ember nemcsak csinálja és írja a maga történelmét, hanem egyben megteremti egy új disciplinának, a történelemtudomány egyik, egyre inkább magát elismertető tudományágának, az üzemtörténetírásnak újtipusú forrásait is. Egy társadalmi szervnek is lehet kötelessége az utat kereső sajátos közművelődési formának, vele egy tudományos interdisciplinának a kérdéseit feltárni, módszereit keresni, a gyakorlat alapján elméleti tisztázását is elvégezni. A magas színvonalú szakmai segítségnyújtás egyik módozatát a Magyar Történelmi Társulat Üzemtöréneti Szakosztálya az eddigi eredmények számbavételével kívánta támogatni „Az üzemtörténetírás kérdései" c. elméleti és módszertani tanulmányokat tartalmazó 323 oldalas kézikönyvével. Vass Henrik: Üzemtörténet - munkásmozgalomtörténet — szocialista hazafiság c. tanulmányával indít a kötet, amely a szocialista üzemtörténetírás rövid történeti áttekintésén belül Gorkijt idézi, aki a Szovjetunióban a harmincas években „írjuk meg üzemünk történetét" jelszóval tömegmozgalmat indított el. A gyár és a dolgozó ember viszonyát elemezve az üzemtörténet alapvető feladatának azt tekinti, hogy „mutassa be a dolgozó embert, egységben szemlélve tegnapi osztályharcait és mai építőmunkáját is." Incze Miklós: Az üzemtörténetírás kapcsolata más történeti ágazatokkal és tudományokkal c. szintézise egyértelműen tisztázza az üzemtörténetírás tárgyát, amely nem lehet más, mint maga az üzem. Tárgya miatt az üzemtörténetírás komplex és interdisciplináris tudomány. A szocialistabrigád-naplók tekintetében azt írja a tudós szerző, „hogy minél rendszeresebb és valósághűbb vezetésük alapvető jelentőségű: a szocialistabrigád-napló fontos üzemtörténeti forrás és egyben bizonyos értelemben üzemtörténeti műfaj is. Ami pedig az üzemi krónikákat illeti: szintén igen fontos forrásai a komplex, tudományos üzemtörténetírásnak és szintén üzemtörténetírói alkotások is a maguk módján." Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái címmel tovább folytatja Gorkij idézését, kiemelve, hogy Gorkij főként a történetírás eme ágának a pedagógiai jelentőségét hangsúlyozta.,, Elsősorban a munkások művének kell lennie" — írta, és a munkásokhoz kell szólnia. A szaktörténész feladata a tudományos megalapozás, az íróé az eleven, élvezetes, olvasmányos formába öntés, a visszaemlékezések összegyűjtésében és feldolgozásában maguknak a történelmet alkotó munkásoknak is részt kell venniük. Gorkij 514