Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Farkas Gábor: A Fejér Megyei Levéltár a felszabadulás idején / 41–52. o.

helyezéséről gondoskodott. A Fejér megyei alispán és az

M

itteni főlevéltárnok (Jenéi Károly) az iratok elhelyezésére a Vármegyeház gazdasági épületében jelölt ki helyiségeket, melyeket állványokkal is elláttak. A két vagonnyi iratanyag elhelyezése november végéig meg is történt.

7 Közben a háborús viszonyok Székesfehérváron is egyre inkább harci cselekményekbe mentek át. November 6-án a Duna melléki falvak tüzérségi tűz alá kerültek, melyet a folyó másik oldaláról szovjet tüzérek irányoztak a falvakra. A tüzérségi tűz által keltett riadalom hatására több család fontos levéltári dokumentációt adott át megőrzésre a törvényhatóság levéltárának. A rácalmási Jankovich család azonban a nagyértékű levéltár teljes anyagát beszállította Székesfehérvárra és azt a főlevéltárnok őrizetére bízta.

8 December 7-én Székesfehérváron befejeződött a katonai kiürítés. A személyi kiürítést azonban nem hajtották végre, mivel a polgári lakosság nem kívánta otthonát elhagyni, de a -hatóság sem erőltette azt. December elején csak a szélsőjobboldal prominens emberei hagyták el a várost. A Fejér megyei levéltári anyag elszállítására is történt kísérlet. A megyei hatóság 14 lovaskocsit rendelt be Seregélyesről a Vármegyeház elé, hogy azok a főlevéltárnok által kijelölt iratsorozatokat rakják kocsikra és a rakománnyal induljanak Veszprém felé. A kocsihajtóknak azonban semmiféle célt nem jelöltek meg, ahová el kellett volna érniük. A sok tanakodásnak az lett az eredménye, hogy a fogatokat más célra vették igénybe, s így a vármegye levéltára érintetlenül maradt.

9 A gyors szovjet katonai előretörés ezután megakadályozott mindenfajta kísérletet, ami a levéltári anyag elszállításával volt kapcsolatos. 1944 őszén Fejér megye községeibe is került levéltári értékeket képviselő anyag. Dunapentelén a csantavéri vezetőjegyző menekülése során 1942—1944 között keletkezett állami anyakönyvi másodpéldányokat helyezett el, a bácsjózseffalvi községi közellátási iratokat és egyházi anyakönyveket, községi mutatókönyveket ugyancsak menekülő tisztviselők hagyták itt. A kiskunmajsai elöljáróság fontos testületi, számadási iratai semmisültek meg Előszálláson, de Felcsúton, a községházán még 1945 júliusában is őrizték az ókécskei anyakönyveket, kataszteri birtokíveket, adófőkönyveket, számadásokat. Hercegfalván a szalkszentmártoni, hartai, dunavecsei elöljáróságok iratai kerültek megőrzésre, Kápolnásnyéken pedig Abony község mintegy 400 darab birtokívét őrizték még 1945 nyarán is. Lovasberényben a bácskertesi, Sárbogárdon a hegykőszentimrei községek iratait hagyták hátra a menekülő községi alkalmazottak. Sárbogárdon helyezte el a szegedi járásbíróság a telekkönyvi betéteket és az ehhez tartozó térképeknek egy részét.

10 Az a tény, hogy a vármegyei levéltár anyagát a maga teljességében sikerült visszatartani, egyúttal az jelentette, hogy a biztos pusztulástól vagy elkallódástól óvták meg. Ugyanakkor a védelmi intézkedések egész sorára volt szükség, hogy az iratok a levéltár helyiségeiben - a harcok idején, majd a Vármegyeházának katonai célú igénybevétele során — valóban megmaradjanak. Ehhez a védelemhez a körülmények szerencsés fordulatai is hozzásegítették a főlevéltárnokot, de személyes fellépéseivel is igyekezett az iratrongálást, a berendezést menteni. Még november végén bezárta a térre nyíló vasspalettákat, eléje 1 méter szélességben iratcsomókat tornyozott fel. A város első felszabadulása utáni napokban egy volt baloldali szociáldemokrata párti tag, - aki résztvett az MKP fehérvári szervezetének létrehozásában - felkereste a főlevél44