Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Lakos János: A földművelésügyi miniszter külföldi gazdasági szaktudósítói hálózata, 1900–1920 / 381–406. o.

kel. A szaktudósítók addig sem megfelelő központi irányítása terjesen megszűnt. Sőt ! December 19-i iktatókönyvi bejegyzés szerint akta született a „Külföldi szaktudósítói intézmény megszüntetése és mezőgazdasági attachék kiküldése" tárgyában.

81 Az irat sajnos nem maradt fenn, így csak feltételezhetjük a tervezett intézkedés indokát. A Monarchia felbomlásával az addig közös külügyi igazgatás helyébe az 1918. december 13-án kelt V. néptörvény az önálló Magyar Külügyminisztériumot és diplomáciai, konzuli képviseletet állította. A más viszonyok között létrejött szaktudósítóí intézmény elvileg elvesztette létjogosultságát. Most már a diplomáciai (konzuli) szolgálat kereteiben is lehetett gondoskodni a külső szakhírszolgálat ellátásáról. A tervből azonban nem lett semmi, mert magának a diplomáciai szolgálatnak a kiépítését is számos probléma akadályozta.

82 Ilyen körülmények között az összkormányzat érdeke a külföldön tartózkodó tudósítók megtartását kívánta. Ugyanis felhasználhatták őket bizonyos külső célok ellátására ! így pl. terjesztés végett címükre is megküldték a Külügyminisztérium külföldnek szóló propagandaanyagait .

83 Még új szaktudósítói állomáshely létesítésére is történtek intézkedések ! 1919. január 11-én Csizmadia Sándor FM-államtitkár titkára, Gyarmati Dezső szaktudósítói megbízatást kapott Észak-Olaszország területére Firenze székhellyel, de aztán különböző okok miatt mégsem küldték ki. (Fő feladata az olasz kén behozatali lehetőségeinek tanulmányozása lett volna.)

84 A szaktudósítók szolgálati helyzetében döntő változások történtek. Nemeshegyi jelentéséből tudjuk, hogy a közös diplomáciai szervek de jure megszűnése és a magyarországi változások az intézmény addig is csak nehezen elismertethető hivatalos jellegét erősen kétségessé tették.

85 A régi szolgálati utasítást a bekövetkezett események sok vonatkozásban túlhaladták. Gyarmati kiküldési rendelvénye már nem is hivatkozott rá: szolgálataira és szolgálati viszonyára nézve a FM VII. főosztály főnöke szóbelileg ad utasítást.

86 Hogy a Tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltása milyen változásokat hozott a gazdasái szaktudósítás ügyében, a nagyfokú iratpusztulás miatt csak felületesen követhető nyomon. A tanácskormány intézménnyel kapcsolatos terveit pedig egyáltalán nem ismerjük. Moldoványiról tudjuk, hogy március 10-én még Svájcban tartózkodott,

87 de a proletárdiktatúra idején tevékenységére a fennmaradt iratokban nem találtam adatot. De kétségtelen, hogy Gyarmati kiküldését a Földművelésügyi Népbiztosság is foganatosítani akarta. Gyarmati március 26-án fel is vette a szükséges pénzösszeget, de aztán azzal megszökött.

88 A proletárdiktatúra idején a FM tudósítói közül valószínűleg egyedül a berlini működött.

89 Nemeshegyi végig Berlinben tartózkodott, s némileg lecsökkent számú jelentései is csak annyiban v?'toztak, amennyiben a címzésben FM helyett Földművelésügyi Népbiztosság szerepelt, valamint elmaradt a „Nagyméltóságú Miniszter Úr!" megszólítás. Március végén felettese, Krisztínkovich is visszatért állomáshelyére, és július végéig ott tartózkodott. 399