Levéltári Szemle, 30. (1980)
Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Koroknai Ákos–Lakos János: A magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek sorozata 1867–1919 közötti részének szerkesztési és forrásközlési elvei / 341–370. o.
PmLPPSK vm. alisp. ált. 1271/1893) A rövidítve idézett levéltári források jelzetfeloldását a rövidítések jegyzékének „levéltári és kézirattári rövidítések" c. része tartalmazza. Példa: OL = Magyar Országos Levéltár; K 269 = Pénzügyminisztériumi Levéltár, Pénzügyminisztérium, általános iratok. A levéltári jelzetekben előforduló alap- és iktatószámok után nem teszünk pontot. Amennyiben egy alapszámon belüli iktatószámra hivatkozunk, úgy az alapszám után zárójelben kell megadni az iktatószámot Az iktatószám után törtjellel tüntetjük fel az évszámot, ez után sem teszünk pontot. c) A családnevek írása A családnevek írásában — hacsak azok nem a jegyzőkönyvek szövegében fordulnak elő - nem tartjuk meg a régies írásmódot, hanem a később kialakult névírási gyakorlatot vesszük alapul Ennek megfelelően egységes személynévírási gyakorlatot kell kialakítani. d) A földrajzi nevek írása A földrajzi neveknél a magyar névalakot kell használni, amennyiben ilyen van, kivéve a jegyzőkönyvekben használt névalakokat, melyek helyesírásán nem változtatunk. A forrásszövegekben előforduló változó névalakok azonosítását a földrajzi névmutató összeállításakor kell elvégezni. e) A kézirat A kézirat oldalanként 32 sorral, soronként 60 leütéssel gépelendő. A gépiraton a hosszú ékezeteket nem kell jelölni, kivéve az idegen nyelvű szövegek egyéb írásjeleit. Minden minisztertanácsi jegyzőkönyv új oldalra gépelendő, hogy a jegyzőkönyvekhez készülő forráskritikai és tárgyi-magyarázó jegyzeteket a jegyzőkönyvek után utólagosan be lehessen helyezni. A gépelésnél a bekezdéseket 6 leütéssel beljebb kell kezdeni, míg a minisztertanácsi határozathozatali rész 12 leütéssel beljebb gépelendő. 1. sz. függelék A KÖZLÉSRE KERÜLŐ ÜGYEK JEGYZÉKE* Az uralkodó legfelső elhatározása elé terjesztendő ügyeknél (az 1897. évi szabályzat alapján) 7 „Alapítványi helyek s ösztöndíjak létesítése, ha azok az államkincstár vagy a közalapok terhére történnek...' 9. „A királyi adományozástól függő főpapi javadalmak és a közalapok ingatlanainak bérlete és eladása iránt kötendő jogügyletek, egyezkedések, kártalanítások, törlések A közlés szintjének eldöntése minden egyes konkrét ügy kapcsán egyedi elbírálást igényel. A pontszámok az 1897. évi szabályzat eredeti pontszámai. A szabályzatot közli Iványi i. m. 532—537. p.