Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Koroknai Ákos–Lakos János: A magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek sorozata 1867–1919 közötti részének szerkesztési és forrásközlési elvei / 341–370. o.

PmLPPSK vm. alisp. ált. 1271/1893) A rövidítve idézett levéltári források jelzetfeloldását a rövidítések jegyzékének „levéltári és kézirattári rövidítések" c. része tartalmazza. Példa: OL = Magyar Országos Levéltár; K 269 = Pénzügyminisztériumi Levéltár, Pénzügyminisztérium, általános iratok. A levéltári jelzetekben előforduló alap- és iktatószámok után nem teszünk pontot. Amennyiben egy alapszámon belüli iktatószámra hivatkozunk, úgy az alapszám után zárójelben kell megadni az iktatószámot Az iktatószám után törtjellel tün­tetjük fel az évszámot, ez után sem teszünk pontot. c) A családnevek írása A családnevek írásában — hacsak azok nem a jegyzőkönyvek szövegében fordul­nak elő - nem tartjuk meg a régies írásmódot, hanem a később kialakult névírási gyakorlatot vesszük alapul Ennek megfelelően egységes személynévírási gyakorlatot kell kialakítani. d) A földrajzi nevek írása A földrajzi neveknél a magyar névalakot kell használni, amennyiben ilyen van, kivéve a jegyzőkönyvekben használt névalakokat, melyek helyesírásán nem változ­tatunk. A forrásszövegekben előforduló változó névalakok azonosítását a földrajzi névmutató összeállításakor kell elvégezni. e) A kézirat A kézirat oldalanként 32 sorral, soronként 60 leütéssel gépelendő. A gépiraton a hosszú ékezeteket nem kell jelölni, kivéve az idegen nyelvű szövegek egyéb írásjeleit. Minden minisztertanácsi jegyzőkönyv új oldalra gépelendő, hogy a jegyzőkönyvek­hez készülő forráskritikai és tárgyi-magyarázó jegyzeteket a jegyzőkönyvek után utólagosan be lehessen helyezni. A gépelésnél a bekezdéseket 6 leütéssel beljebb kell kezdeni, míg a minisztertaná­csi határozathozatali rész 12 leütéssel beljebb gépelendő. 1. sz. függelék A KÖZLÉSRE KERÜLŐ ÜGYEK JEGYZÉKE* Az uralkodó legfelső elhatározása elé terjesztendő ügyeknél (az 1897. évi szabályzat alapján) 7 „Alapítványi helyek s ösztöndíjak létesítése, ha azok az államkincstár vagy a közala­pok terhére történnek...' 9. „A királyi adományozástól függő főpapi javadalmak és a közalapok ingatlanainak bérlete és eladása iránt kötendő jogügyletek, egyezkedések, kártalanítások, törlések A közlés szintjének eldöntése minden egyes konkrét ügy kapcsán egyedi elbírálást igényel. A pont­számok az 1897. évi szabályzat eredeti pontszámai. A szabályzatot közli Iványi i. m. 532—537. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom