Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Koroknai Ákos–Lakos János: A magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek sorozata 1867–1919 közötti részének szerkesztési és forrásközlési elvei / 341–370. o.

A kötetekhez az alábbi mutatók készítendők el; a) Személynévmutató (1.4. sz. függeléket) — A kötetben előforduló valamennyi személynevet, kivéve az appendixben foglaltakat az ábécé rendjében tartalmazza. A nevek ortográfiai variánsait, amennyiben ilyenek vannak, a név után zárójelben kell feltüntetni. A névvariánsok a betűrend megfelelő helyén is feltüntetendők utalással (1. 10. § c. pont); az életrajzi adatokat és a vonatkozó lapszámokat a ma használatos névforma után kell megadni. — Idegen nevek esetében a családnév után a személynév elé vessző kerül (pl. Bismarck, Ottó Eduárd Leopold hg.) — Azonos névalakok esetében a személynevek után eligazító megjegyzéseket kell feltüntetni (pl. min. oszt. tan.; áll. titk., stb.) — A nevek előtt vagy után álló titulusokat (br., gr., stb.) egységesen, rövidítve a nevek után írjuk. — A nevek illetve a titulusok után zárójelben adjuk meg az illető személy születési és halálozási évszámát. — A név alatt kell megadni tömören az illető személy legfontosabb és legjellemzőbb életrajzi adatait. b) Földrajzi névmutató (1.5. sz. függelék!) — Minden előforduló hely- illetve földrajzi nevet tartalmaznia kell (helységek, országok, folyók, stb.) — A földrajzi elnevezéseket - amennyiben magyar megnevezésük is van — a magyar névnél kell mutatózni. Zárójelben azonban feltüntetendők — amennyiben előfordulnak — a magyar és idegen nyelvű névváltozatok. A variánsok természetesen bekerülnek a betűrend megfelelő helyére; a főhelyre való utalással! Itt kell megadni az illető helység egykorú és mai közigazgatási hovatartozását (megye, kerület). A ma nem Magyarországhoz tartozó helységeknél az 1913. évi helységnévtár szerinti nevet és közigazgatási beosztást, valamint a mai hivatalos nevet és az ország betűjelét is meg kell adni. A történelmi Magyarországhoz nem tartozó helyneveknél közölni kell az ország nevét, amely országhoz az illető hely akkor tartozott. Példa: Torino (Turin.O.) — Ha az egykorú és mai elnevezés közt eltérés mutatkozik, az egykorú elnevezés kerül a főhelyre, míg a mai névnél csak utalunk rá (pl. Pilisszántó 1. Szántó). — A kötetben előforduló földrajzi nevek nem magyar nyelvű elnevezéseit zárójelben kell feltüntetni. c) Tárgymutató (1.6. sz. függelék!) A jegyzőkönyvek, a tárgyi magyarázó jegyzetek és a bevezető tanulmány meghatározható tárgyfogalmait betűrendben csoportosítva az általánostól a konkrét felé haladva — szükség esetén gyűjtő- és részfogalmak segítségével — közöljük a tárgymutatón belüli szükséges utalások figyelembevételével. d) Szakfogalmak mutatója (1. 7. sz. függelék!) Ez a mutató betűrendben definiálja mindazon szakfogalmakat, amelyek a jegyzőkönyvek szövegében, a bevezető tanulmányban és a jegyzetekben fordulnak elő, s melyek értelmezése a kötet használatát elősegíti. 356