Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Erdős Ferenc: Etyek község közigazgatása, 1945–1946 / 29–39. o.

1,3 q köles, 10 q kukorica és 5,5 q napraforgónak megfelelő olaj és 412 tojás beszolgáltatására vállalt kötelezettséget. 392 q búza, 15 q árpa, 198 q zab, 163 q burgonya, 128 q széna, 33 q bab beszolgáltatását, a lakosság súlyos helyzetére, az ellátatlanok nagy számára való tekintettel, nem vállalta. Határozatuk indoklásában arra utaltak, hogy a koranyári vetések termése a nagy szárazság miatt silány volt. A gyenge termés ellenére a község a korábbi beszolgáltatásait maradéktalanul teljesítette. Eleget tett a búzában kivetett adófizetési kötelezettségének, önerőből látta el a megérkezett 162 telepes családot (735 személy), akik „semmiféle élelmiszert nem hoztak magukkal." A község érdekeit messzemenően figyelembe vevő határozat járási és megyei szintű fogadtatásáról nincs tudomásunk. Közvetett adatok alapján csak az bizonyítható, hogy a képviselőtestület és az elöljáróság lemondott. A közigazgatás vezetése a nemzeti bizottságra hárult. Holczer Antal bíró az elöljáróság hivatalba lépéséig megtartotta tisztségét. A képviselőtestület és az elöljáróság ügyében Bogdán József, a nemzeti bizottság elnöke (időközben Somló Imre megvált tisztségétől) Vassányi főjegyzővel vette fel a kapcsolatot, s január 6-án közölte a járás első tisztviselőjével, hogy a politikai pártok vezetőivel egyeztette álláspontját. Vassányi nemcsak jelentésekből tájékozódott, hanem személyesen is meggyőződött a közigazgatás helyzetéről. Rendezetlennek találta a közállapotokat, főként a megromlott közbiztonság aggasztotta. Az elöljáróság megszervezésének időpontjában — február 10-én - még nem jelent meg a községi autonómia felfüggesztésére vonatkozó rendelet. Mégsem a szabályos ügyrendet — a képviselőtestület megalakítása, az elöljáróság megválasztása — követték, hanem az 1945. október 18-án megjelent 9560/1945. sz. kormányrendelet utasításait vették alapul. „Az egyes vármegyékben, továbbá nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése és az ezzel kapcsolatos különleges közigazgatási szabályok tárgyában" kiadott rendelet meghatározta, hogy a községi képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben a járási főjegyző intézkedik, az elöíjárósági tagsággal egybekötött tisztségeket (községi bíró, törvénybíró, elöljárók) ugyancsak a járás első tisztviselője tölti be. Gyakorlati intézkedésre február 8-án került sor, amikor a községi elöljáróság kinevezését tárgyaló pártközi értekezleten a járás főjegyzője, a nemzeti bizottság elnöke és a községben működő pártok (SzDP, NPP, FKGP, MKP) vezetői vettek részt. A kinevezendő bíró, törvénybíró, közgyám, pénztárnok és 10 elöljáró személyére tettek javaslatot, a jelöltek politikai magatartásának elbírálását a nemzeti bizottság hatáskörébe utalták. A képviselőtestület jogkörét gyakorló Vassányi főjegyző rendkívül körültekintően látta el feladatát: a demokratikus pártok és a nemzeti bizottság egyetértésével február 10-én kinevezte Bogdán Józsefet a község bírájává, Willinger Józsefet törvénybíróvá, Patrovics Jánost közgyámmá, Szálai Sándort pénztárnokká és 10 etyeki lakost elöljáróvá. Közvetlenül a kitelepítés megkezdése előtt 1946. február 14-én jelent meg a község autonómiáját felfüggesztő belügyminiszteri rendelet. A képviselőtestület tevékenységének szüneteltetése nem eredményezett válságot a közigazgatásban: a kinevezett elöljárók megkezdték feladataik ellátását és működtek a korábban megalakult bizottságok is. Megkezdődött a német nemzetiségű lakosok — a kor általános szóhasználata szerint — a svábok áttelepítésének előkészítése. 35