Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Koroknai Ákos–Lakos János: A magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek sorozata 1867–1919 közötti részének szerkesztési és forrásközlési elvei / 341–370. o.

5.§ A FORRÁSANYAG SZERKESZTÉSE A forrásközlés szerkesztési alapja a jegyzőkönyvek eredeti tisztázata. Ha ez nem áll (egyáltalán vagy részben) a szerkesztő rendelkezésére, úgy a közlésnél alapul veheti sor­rendben: a) az egykorú német nyelvű fordítást, b) az egykorú hiteles jegyzőkönyvi kivonatokat, c) az esetlegesen később készített másolatot, d) az eredeti fogalmazvány(oka)t. A szerkesztés a jegyzőkönyvek, azokon belül a jegyzőkönyvi pontok eredeti sorrendjét követi. A jegyzőkönyvhöz ül. a jegyzőkönyvi pontokhoz esetleg mellékelt iratok (tör­vényjavaslatok, előterjesztések, jelentések, stb.) az illető jegyzőkönyv után közvetlenül kerülnek közlésre, amennyiben közzétételük indokolt; ellenkező esetben a jegyzetappa­rátusban kell utalni a mellékletekre. 6-§ A SZELEKCIÓ A. ÁLTALÁNOS UTASÍTÁSOK a) A forrásközlés irattani alapját a jegyzőkönyvek képezik és nem a? egyes jegyzőkönyvi pontok. b) A szerkesztő a szelekciós szempontokat az adott kormány terjes jegyzőkönyvi anyagá­nak ismeretében kell, hogy érvényesítse. Közlésre csak azok a jegyzőkönyvi pontok kerülnek, amelyek bármely vonatkozásban történelmi forrásértékű adatot, adatokat tartalmaznak. c) Amennyiben egyes jegyzőkönyveknél közlésre egyetlen jegyzőkönyvi pont sem érde­mes, a szerkesztő ebben az esetben is köteles a jegyzőkönyv dátumát, kötetbeli sorszá­mát, évi folyószámát feltüntetni, s a forráskritikai jegyzetekben utalni a közlést nem érdemesítő körülményre. d) Függetlenül attól, hogy egyes jegyzőkönyvek vagy jegyzőkönyyrészek korábban már kiadásra kerültek, a szerkesztő köteles ezeket is közölni, ha egyébként közlésre érde­mesek; a korábbi kiadások tényét pedig az apparátusban kell jelezni. e) Ha egy ügyet a szerkesztő közlésre érdemesített, ebben az esetben köteles az ügy vala­mennyi jegyzőkönyvileg rögzített fázisát valamilyen módon közölni (ld. 6. § C.pont). B. A MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYV IRATTANI RÉSZEI a) A szorosan vett jegyzőkönyv: Részei: - az évi folyószám — a keltezés — az ülésen résztvevők névsora (általában hitelesítő aláírásukkal) — a jegyzőkönyvi pontok — a tárgysorozat (tartalomjegyzék) — a később rávezetett uralkodói tudomásulvétel szövege, kelte, aláírása 347

Next

/
Oldalképek
Tartalom