Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Koroknai Ákos–Lakos János: A magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek sorozata 1867–1919 közötti részének szerkesztési és forrásközlési elvei / 341–370. o.

XII. kötet: Károlyi Mihály kormánya (1918. okt. 31-1919. jan. 19.) Berinkey Dénes kormánya (1919. jan. 19-márc. 21.) XIII. kötet: Forradalmi Kormányzótanács (1919. márc. 21-aug. 1.)* Az egyes kötetek 2 (esetleg 3) részkötetre is tagolhatok, amennyiben ezt terjedelmi okok indokolják. Ebben az esetben a római számmal megadott kötetsorszámokat arab számmal kell alátörni (pl. Tisza Kálmán kormánya esetében: III/l., III/2.) 3.§ A CÍMLAPOK SZÖVEGE. A KÖTETEK BEOSZTÁSA I. A CÍMLAPOK SZÖVEGE a) A szennycímlap (1. oldal) félirata: a kötet címe, részkötetek esetén a részkötet sorszáma (PL. Az Andrássy-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei; A Tisza Kálmánkormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1.) (Mindez nagybetűvel szedve!) b) A szennycímlap utáni oldalon, a sorozat-címlapon (2. oldalon) felüli keretcímmel, nagybetűvel: MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Alatta középen a sorozat címe. MAGYAR MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEI c) A címlapon (3. oldal) felülre kerül a kötet címe, alája a kötet összeállítójának neve: PL: AZ ANDRÁSSY-KORMÁNY MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEI 1867-1871 (kövérrel szedve) ÖSSZEÁLLÍTOTTA ÉS A BEVEZETŐ TANULMÁNYT ÍRTA (normállal szedve) a szerkesztő neve (nagy betűvel, félkövérrel szedve) A kolofon (4. oldalon) középre jön: Sorozatszerkesztő (normállal szedve) a sorozatszerkesztő neve (nagybetűvel, normállal szedve!) # A XII. es XIII. kötet anyagának speciális volta miatt jelen szabályzat csak az I—XI. kötetre érvényes; 345