Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Erdős Ferenc: Etyek község közigazgatása, 1945–1946 / 29–39. o.

Magatartásukat súlyosbította, hogy az SS- toborzások során többen a gyűlölt katonai szervezet tagjai lettek. 1945 áprilisában, amikor napirendre került a községi földigénylő bizottság megalakítása a Volksbund-tagok névjegyzéke, következésképpen az elkobzásra ítélt birtokok száma még nem volt ismert. (A helyi szervezet vezetői 1944 december elején megsemmisítették, illetve menekülésükkor elvitték az iratokat). E problémakör megoldatlan volta előre jelezte, hogy akadályokba ütközik a föld- és házhelyigénylők összeírása, a földosztás végrehajtása. Április 15-én megalakult a községi földigénylő bizottság, melynek elnöke Fejes Ádám református lelkész lett, az ödönmajoriakat 2, a botpusztaiakat 5, a község belterületén lakó föld- és házhelyigénylőket 22 fő képviselte. Sajátos módon nem a bizottság végezte az igénylők összeírását. Továbbra is az elöljáróságot bízták meg a névjegyzék elkészítésével. Hamarosan fellángoltak az ellentétek; április 18-án az átvett névjegyzéket felülvizsgálták. Döntöttek a Volksbund-tagok földjeinek elkobzásáról, és az igénylők sorából is törölték a szervezet tagjait. Meg kell jegyeznem, hogy a bizottság most sem rendelkezett a Volksbund-tagok névjegyzékével. Döntésük tehát esetleges volt, ezért az elutasítóttaknak, az elkobzásra ítélt birtokok tulajdonosainak biztosították annak lehetőségét, hogy „két megbízható nem bundos és egy bundos" lakossal igazolják: nem voltak tagjai a Volksbundnak. A bizottság ülésén kirobbant ellentétek arra késztették Fejes Ádámot, hogy lemondjon. Hivatásával összeegyeztethetetlennek tartotta az elnöki feladatok ellátását. Lemondását azonban nem fogadták el, mert személyében látták a földosztás igazságos végrehajtásának biztosítékát. Korántsem volt zavartalan a bizottság tevékenysége, s a testület több tagjának személye ellen a nemzeti bizottság elnöke tiltakozott. Tildy István miniszteri biztos feloszlatta a községi földigénylő bizottságot azzal az indoklással, hogy összeírták a volksbundistákat és tagjai között német származásúak politikai szempontból megbízhatatlan személyek voltak. A jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy az összeírást az elöljáróság végezte, s azt a földigénylő bizottság felülbírálta április 18-án és 20-án tartott ülésén. A névjegyzékből töröltekre vonatkozó forrás nem maradt fenn, de az bizonyos, hogy gyakorlati intézkedéseket hoztak a földosztás megkezdésére, sőt a betelepítés kérdésében is megfogalmazták álláspontjukat. A személyi összetételében új községi földigénylő bizottság megalakítására április 24-én került sor. Elnökévé Somló Imrét (alias Farkas Béla) választották, aki megtartotta a nemzeti bizottságban betöltött elnöki tisztségét is. A korábban összeírt 561 igénylő közül 213 személy igényjogosultáságát ismerték el, s 327 birtokot ítéltek elkobzásra. Rendkívül dinamikusan láttak hozzá a földosztáshoz — gyakorlatban a földigénylő bizottság földosztó bizottsággá alakult át —; május első hetében 2271 hold földet parcelláztak. 45 mezőgazdasági cseléd 121 hold, 140 kisbirtokos 2100 hold, 24 iparos és kereskedő 43 hold, 4 tisztviselő 7 hold juttatott földet kapott. A földosztás első szakasza, melyben a községi igényjogosultakat elégítették ki.befejeződött. De felosztásra várt még 2377 hold szántó, 199 hold legelő, 130 hold rét, 25 hold kert és 297 hold szőlő. Ezen adatok felsorolása után azonban vissza kell térnünk a mezőgazdasági cselédeknek kiosztott földek problémájára. Családonként 2,7 holdat kaptak, mert gazdasági erejüket tekintve nagyobb terület művelésére nem voltak képesek. Megállapításunk csak a tárgyalt időszakra vonatkozik, ugyanis