Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Baracsi Erzsébet: Az Országos Takarékossági Bizottság, 1925–1931: a magyarországi racionalizálási mozgalom megindulása / 305–324. o.

A IV. albizottság a központi anyagbeszerzésre tett indítványt. Az összes állami szükségletet egy helyen, állami vállalattól szerezzék be. Egységes nyomtatványokat kell bevezetni minden állami szervnél.

56 Az V. albizottság javaslatára az OTB javasolta a Központi Illetményhivatal felállítását, ami 1925-ban meg is történt.

57 Az OTB ezenkívül letárgyalta a törvény- és rendelettervezetek pénzügyi fejezeteit is. Véleményének maximális érvényesítésével adták ki a következő törvényt és rendeleteket: Az 1927TV. tc.-ét: „Az örökösödési eljárásról alkotott 1894: XVI. te. módosításáról".

58 A 7000/1925. M. E. sz. r.-t: A létszámviszonyok rendezéséről és az állami és vármegyei tiszviselőket és egyéb alkalmazottakat, valamint a honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség tagjait megillető illetményeknek, továbbá az említetteket, valamint özvegyeiket és árváikat megillető ellátási díjaknak újabb szabályozásáról.

59 És a 62 600/1926. I. M. r.-et: A polgári eljárásban irányadó értékhatárok pengőértékben való megállapításáról.

60 Az OTB javaslatainak nagy része csak javaslat maradt. Állandó összeütközése a kormánnyal elkerülhetetlen volt. Az önálló magyar állami lét számos olyan hivatal életrehívását követelte, amelyre a háború előtti Magyarországon nem volt szükség. 1926-ban megszűnik a népszövetségi kontroll és az 1927. január 17-én összeülő OTB saját helyzetét mérlegelve, feltette a kormánynak a kérdést, hogy szükség van-e még rá ezután: „először az volna tisztázandó, hogy mi a kormány szándéka a bizottságot illetőleg. Amikor az állami ügyek kontroll alatt voltak, nagy szükség volt a bizottság működésére. Minthogy azonban a népszövetségi kontroll megszűnt és az ország pénzügyi helyzetéről a kormány a Népszövetség elé jelentéseket már nem terjeszt, a bizottságnak szükségessége nem áll fenn a régi alapon. Kettőről lehet szó: A bizottság bonyolítsa le azokat az ügyeket, amelyek még a kontroll lezárt időszakáról befejezést igényelnek, vagy pedig új célok tűzessenek a bizottság elé.

61 A két lehetőség közül a kormány az utóbbit választotta. A közigazgatás válsága

62 szükségessé tette, hogy az OTB-t újjászervezzék. De az újjászervezett OTB tevékenysége már nemcsak a takarékosság jegyében zajlik, hanem munkája során eljutott a racionalizálás gondolatáig, mely szerint a megoldás nem a takarékosságban, hanem az ésszerű és jól működő szervezetben rejlik. Az OTB hatásköre és feladata működésének II. szakaszában A 610/1928. M. E. sz. r.

63 az OTB hatáskörét a következőképpen határozza meg: a) megvizsgálni az állam közigazgatási szervezetét és üzemeit, valamint az önkormányzati szerveket és üzemeket a takarékosság és gazdaságosság elveinek érvényesítése szempontjából, továbbá javaslatot tenni a beszerzéseknek, munkálatoknak a közszállítási szabályzat, illetőleg közszállítási szabályrendeletek alapján való gazdaságos megoldásra; b) megvitatni és letárgyalni azokat az irányelveket és szükséges intézkedéseket, amelyek az állami és önkormányzati közigazgatás és üzemek vitelének lehető egyszerűsítése és összevonása, a jogorvoslatok lehetőségének a legkisebb mérvre való korlátozása, 314