Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Erdős Ferenc: Etyek község közigazgatása, 1945–1946 / 29–39. o.

Erdős Ferenc ETYEK KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSA 1945-1946 Etyek községet 1944. december 24-én szabadították fel a 3. Ukrán Front csapatai. A zömében német ajkú helységben rendkívül vontatottan bontakozott ki a népi demokratikus átalakulás. Noha 1945 tavaszán megalakultak a demokratikus pártök, a néphatalmi szervek, újjászervezték a községi képviselőtestületet, megkezdték a földosztást, mégsem bizonyult egyetlen testület munkája töretlennek, s a földosztás is közel másfél évig ideiglenes jellegű volt. A súlyos problémák a helyi viszonyokból fakadtak. Nevezetesen: A Volksbund-tagokat, a német nemzetiségű, német ajkú lakosságot érintő intézkedések az ellentétek és ellentmondások láncolatát indították el s tartották fenn 1946 március közepéig, a kitelepítés befejezéséig. Az elmondottakkal vázoltam kutatásaim lényegét és bizonyos mértékben időhatárait is. A népi demokratikus átalakulás kezdeti időszakának problémáira keresett válaszok során a levéltári forrásokat „vallattam", s az adathordozó iratok ellentmondásaikkal együtt tárták fel egy lakóit - kultúráját, hagyományait és szokásait — tekintve átalakuló község históriájának másfél esztendejét. Etyek azon kevésszámú megyei helységek egyike, amelyek területén a felszabadító harcok nem húzódtak el, lakói sem menekültek tömegesen az ország nyugati vidékére. Sőt a környező falvakból — Bicske, Mány, Csabdi —, a fővárosból és az Alföldről érkezett menekülteknek ideiglenesen otthont adott. Viszonylagos nyugalom jellemezte a községet, az elöljárók és a szovjet katonai parancsnokság között jelentősebb nézeteltérésre nem került sor. Annak ellenére, hogy néhány kilométerre Etyektől heves harcok dúltak, megkezdődött a köz- és lakóépületek helyreállítása, a romok eltakarítása. 751 lakóházból 51-nek a tetőszerkezete, 22-nek a falai is megrongálódtak, 14 lakóházban azonban helyrehozhatatlan károk keletkeztek. A középületek közül a községháza tetőzetét belövés és bombatalálat érte, a berendezési tárgyak nagyrészt megsemmisültek, a községi irattárat az udvarra menekítették. Nem volt jobb állapotban az iskola, az óvoda, a tűzoltószertár, a járványkórház és a r. kat. templom épülete sem. Szervezett helyreállításuk 1945 február elején kezdődött meg. Felhasználták a községben található építési anyagokat, a mesterek elsősorban a községháza újjáépítésén dolgoztak. Sürgősen biztosítani kellett az elöljáróság, az alkalmazottak zavartalan munkavégzésének feltételeit, az irattár megfelelő elhelyezését. / Fischer Mihály bíró és Wagner László segédjegyző irányították a helyreállítási munkákat, az elöljárók pedig rendszeres kapcsolatot tartottak fenn a lakossággal. A jegyzői hivatalt Wagner segédjegyző — Eggenberger István vezetőjegyző elhagyta a községet — vezette. 29