Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Schneider Miklós: Néhány adalék a Fejér Megyei Levéltár történetéhez / 195–209. o.

hivatal egyik szakigazgatási szervétől elvárható lett volna). A Fejér megyei Levéltárban még ma is számos mozzanat emlékeztet Schneider Miklós munkájára: így az állami és felekezeti anyakönyvi másodpéldányok bekötése, a gyűjtő tékák elkészítése, a fedőlemezek feliratozása, valamennyi egyesületi alapszabály rendjének megállapítása, az acta locorum és az acta familiarum nobilium sorozat kigyűjtése a közgyűlési iratok közül és azoknak külön sorozatba való helyezése, a 18-19. századi iratokban folytatott selejtezés stb.

47 Elmondhatjuk mindezek alapján, hogy - mintegy előrevetítve a levéltárak sorsában és jogi helyzetében előálló változásokat - a Fejér megyei Levéltár már az 1930-as évek során több vonatkozásban egy tudományos intézmény szerepét töltötte be. Jegyzetek 1 Ezúttal csak a legutóbb megjelent két írásra emlékeztetünk. Az egyikben Leblancné Kelemen Mária a Nógrád megyei, Németh Kálmánná pedig a Szabolcs megyei levéltár történetét dolgozza fel. E tanulmányok a két háború közti időről meglehetősen röviden szólnak. Mindkettő megjelent a Levéltári Közlemények 1974—1975. évi 44—45. összevont évfolyamában. 2 Schneider Miklós 1897-ben született Érsekújváron. A budapesti egyetemen 1923ban szerzett történelem-földrajz szakos tanári oklevelet. Ezután pár évig szülővárosában, az ottani gimnáziumban tanított, majd áttelepült Magyarországra. Ekkor sógorának, Pleidell Ambrusnak, az Országos Levéltár allevéltárnokának segítségével 1928-ban megpályázta és elnyerte a Fejér vármegyei főlevéltárnoki állást. Mindezt annak köszönhette elsősorban, hogy az akkori főispán, Széchényi Viktor, maga is históriai érzékű ember lévén, szívesebben választotta Schneider Miklóst, akit Domanovszky Sándor és Csánky Dezső ajánlott. Ez a megoldás azonban Havranek alispánnak nem tetszett, aki inkább a jelentkező és különböző befolyásos személyiségek által is támogatott dzsentri ivadékok közül szemelte volna ki az új főlevéltárnokot és így fenntartotta volna azt a hagyományt, mely szerint ezt az állást a korábbi években — igen kevés kivételtől eltekintve — a közigazgatási gyakorlatból kihullott emberek töltötték be, akiknek csupán az volt az „érdemük", hogy megyebeli középnemes családok ivadékaiként jobban beleillettek a dzsentri hagyományokat szívósan ápoló vármegye tisztikarába. (Dr. Farkas Gábor Fejér megyei levéltárigazgató szíves közlése, melyért ezúton is hálás köszönetet mondok.) 1938-ban különböző személyi és családi okokból megvált a megyétől és Vas vármegye főlevéltárnoka lett. Itteni állását egészen 1945-ben bekövetkezett haláláig töltötte be. 3 FmL, Fejér vármegye levéltárnokának iratai (a továbbiakban Lt). Szám nélküli jegyzőkönyv. 4 Uo. 687/1928. szám. Az augusztus 10-én kelt reklamáló levélre az alispán szeptember 27-én közölte, hogy a helyiség kulcsa Vértes irodaigazgatónál átvehető. 5 Uo. 504/1928. szám 6 Uo. 795/1928. szám. Az Országos Levéltárnak 1056/1928. sz. alatt megküldött kérdőpontjaira adott válasz a levéltárnoki iratanyag későbbi évfolyamaiban sem található. 204