Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Bánki Horváth Mihályné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi Részlegének közművelődési tevékenysége / 17–28. o.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a levéltár és a közművelődés viszonyában a közreműködésé a főszerep. A közreműködésre viszont az jellemző, hogy a felmerülő országos és helyi igényekhez kapcsolódik. Mértékét a levéltár adottságai, anyagi és személyi ellátottsága, vala* mint az határozza meg, hogy sajátos feladatait mennyire képes magas szinten ellátni. A levéltár részéről az együttműködést hajlam megvolt, az igények növekedése viszont arányait tekintve elmaradt. Továbbra is az alkalmi kiállítások rendezése, a le vél tárlátogató csoportok kalauzolása, a kutatók kiszolgálása jelentették e munkaterület végrehajtását. Mindezt a kampányszerűség jellemezte. A társadalmi szervek egy-egy évforduló, vagy vetélkedő előtt keresték fel a levéltárat, rendszerint azonnali intézkedést várva. Legeredményesebbnek ebben az időszakban a helytörténeti kutatások segítése mondható. A Hazafias Népfront irányításával honismereti körök alakultak, a Bács-Kiskun megyei Tanács és a Hazafias Népfront összefogásával pályázatokat hirdettek, amelyek bevonták a kutatásba a helytörténet iránt érdeklődőket. A Városi Tanács határozata alapján Kiskunfélegyházán felújították a Kiskun Napokat, amelyeknek hagyományőrző és hagyományteremtő szerepet szántak. Lehetőség nyüt helyi kiadványok megjelentetésére, ez a kutatóknak óriási ösztönzést jelentett. A meghirdetett pályázatok az iskolák figyelmét is erőteljesebben terelték a levéltár felé. Az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19-20. ülésén határozatot hozott a /közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Ezt követően június 25-én az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága elemezte a megye közművelődési helyzetét és határozatot fogadott el a fejlesztés feladatairól.

3 Megállapították, hogy az utolsó tíz évben a műveltség tartalmának korszerűsítésében, a rétegek differenciált művelődésének elősegítésében, az intézmények, a művelődési formák fejlesztésében történt előrelépés. Ugyanakkor a közművelődés iránt támasztott megnövekedett társadalmi igények és a valós lehetőségek, adottságok között súlyos ellentmondás feszül. Felhívták a figyelmet a levéltár működési feltételeinek hiányaira. Részlegünkben a raktár teljesen telített volt, új anyagot behozni nem lehetett, külön kutatóterem, kiállítási lehetőség az épületen belül nem volt. Az irányítás fontos feladataként jelölte meg a párthatározat az egységes terv alapján történő koordináció megteremtését. Rögzítették a levéltárral szemben támasztott konkrét követelményeket. A Bács-Kiskun megyei Levéltár feladatául tűzték ki, hogy „ ... módszertani anyagokkal és tanácsadással segítse az ifjúsági honismereti klubok, szakkörök történelmi gyűjtő és feldolgozó munkáját. Kapcsolódjon be jobban a művelődési otthonokban és az iskolákban folyó hazafias nevelés munkájába, támogassa az általános és középiskolák szertári anyagának szakszerű gyarapítását. ... Készítsen a levéltár ismertető kiadványt, amely a levéltári anyag felhasználásában nyújt segítséget. Tegye rendszeressé az 1970-ben indított dokumentumgyűjtemények kiadását. A helytörténeti, honismereti kutatómunka inspirálása és összefogása céljából helytörténeti tanulmányokból rendszeresen jelentesse meg tanulmánykötetét. Készítsenek állandó jellegű kiállítást és az évfordulókhoz kapcsolódóan a társintézményekkel közös történelmi kiállításokat/'

4 Kiskunfélegyházán is elemezte az MSZMP Városi Bizottsága a közművelődés helyzetét. A levéltár feladatát a helytörténeti kutatómunka segítésében jelölte meg.

5 18