Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Bakács István: A magyar közlevéltárak központi irányításának és felügyeletének kezdete / 173–178. o.

Meg kell jegyeznünk, hogy Tisza Kálmán e javaslatot magáévá tette s nemcsak szétküldette a tízpontos kérdőívet, hanem 1881. március 13-án hozzájárult ahhoz is,

4 hogy Pauler 65 vármegyétől beérkezett válaszokból az 1526. év előtti oklevelekre, a megyei jegyzőkönyvekre és az összefüggő iratsorozatok kezdő évére vonatkozó adatokat a Századok 1881. évfolyamában közzétegye.

5 Az adatgyűjtés egyébként abból a szempontból is figyelemreméltó, mert az Országos Levéltár a legkirívóbb esetekben rögtön megtette észrevételeit s azt a belügyminisztériummal közölte, így pl. felhívta a figyelmet, hogy Fiume, Kecskemét, Kassa esetében a biztonságos megőrzést szolgáló ablakrácsok ill. fatáblák hiányosak.

6 A törvényhatóságok is felismerték ennek az adatgyűjtésnek célját és indítékait és sorra az Országos Levéltárhoz fordultak levéltáruk rendezése, lajstromozása vagy selejtezése módszerének tájékoztatása érdekében, fgy kért Körmöcbánya lajstromozási módszerre utasítást,

7 1898-ban Győr város rendezési elvek közlését kéri. Ennek alapján azután 1899 januárjában Hlésy János a helyszínen ad tanácsokat, amelyek alapján végzett rendezést a polgármester kérésére 1901-ben ellenőrzi is.

8 1903-ban egyébként Győr megye levéltárát is ő szemléli meg,

9 s 19Q0-ban Jászberény városnak ugyancsak a helyszínen ad rendezésre vonatkozó tanácsokat.

10 1899-ben Hlésy rendezi Máramarossziget levéltárát

11 s hasonlóképpen történt Igló 1898. és Lőcse 1907. évi rendezése is.

12 1914-ben Komáromy András, amikor Komárom megye levéltára bővítését tervezi, ugyancsak a helyszínen teszi meg észrevételeit.

13 Külön kiemelést érdemel Debrecen város levéltárának rendezése. 1913-ban az Országos Levéltár felterjesztést intéz a belügyminiszterhez s kifogásolja, hogy Debrecen a magánlevéltárat elzárja a kutatás elől. Valószínűleg felterjesztés következménye, hogy a város 1915-ben elhatározza magán- és közlevéltára egyesítését s rendezését és e célból egy levéltári bizottságot szervez, amelybe egy országos levéltárnok delegálását kérte. Előbb Tagányi Károly utazott Debrecenbe, majd maga Csánki Dezső ad a helyszínen utasításokat, Komáromy pedig ezt követően tüzetesen számbaveszi az anyagot, majd annak összetételéről az említett bizottság előtt számol be.

14 Amikor a kilencvenes évek elején a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről törvényjavaslatot terjesztenek az országgyűlés elé, Sváby Frigyes Szepes megye főlevéltárnoka a Századokban felveti a kisértékű levéltárak egyesítésének kérdését

15 olyképpen, hogy régebbi irataikat nagyobb városokban pl. a királyi táblák székhelyein felállítandó kerületi vagy vidéki levéltárakban kellene egyesíteni egy-két képesített - s az országos levéltárnok felügyelete alatt álló - személy kezelése alatt. Ugyancsak a Századokban szerkesztői (Szilágyi Sándor ?) hozzászólás szerint

16 e „csomópontok" megkönnyítenék a régi levéltárak használatát, magukban foglalnák a káptalanok, konventek s más régi hatóságok iratanyagát. Ezeket a levéltárakat az Országos Levéltár alá rendelnék s így ennek működési körét ki kellene szélesíteni, autonómiával kell felruházni s a levéltáros képzés, valamint gyakorlati szaktanfolyamok tartása — elsősorban hatósági és hiteleshelyi levéltárak részére — volna a feladata. Az 1911. évi brüsszeli levéltáros- és könyvtárosi konferenciáról - amelyen Döry Ferenc vett részt — készült jelentés veti fel újra a kerületi levéltárak megszervezését, amelyeket az Országos Levéltárral kell kapcsolatba hozni.

17 174