Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - Mervó Zoltánné: A termelőszövetkezeti iratok feldolgozása a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban / 147–154. o.

Haszonnal forgathatja a kutató a TSz.Tanács Hajdú-Bihar megyei Megbízottjának iratait is 1954-től. Ismeretes, hogy a Minisztertanács a tsz-ek gazdasági és szervezeti megerősítése céljából látta szükségesnek létrehozni a TSz Tanács irányítása alatt a megyei megbízotti hálózatot. Az 1058/1954 (VH. 12.) MT. sz. rendelet kimondta, hogy a megyei megbízott munkájával köteles elősegíteni a tsz mozgalom fejlesztését, gazdasági és szervezeti megszilárdítását. A feladatokból adódóan a megbízott működése során keletkezett anyag is sokszínű: a megye tsz mozgalmát értékelő jelentések mellett a szövetkezetek föld és hitelügyei, beruházási igényei, a begyűjtésre, felvásárlásra, a beadásra, a tagok és szövetkezetek viszonyára, az egyes szövetkezetek tevékenységének vizsgálatára, a jogi képviselet megszervezésére, a tsz-ek feloszlására, újjászervezésére találhat az érdeklődő hasznos adatokat. A termelőszövetkezetek egyéb anyagának selejtezése, illetve a történeti értékű anyagok kiválasztása már nem olyan problematikus, mivel egyedi típusokról van szó s téma szerint is jól elkülöníthető az anyag. A minta irattári tervben - mely véleményünk szerint módosításra szorul - a nem selejtezhetőként jelzett irattípusok kiválasztását a tsz-ek kb. 50%-a az irattárak rendezettségének mai szintjén meg tudja oldani, 50% viszont rászorul a levéltár szakmai instrukcióira. Még ma is előfordul, hogy selejtezési jegyzőkönyvben az éves zárszámadásokat kiválasztják a levéltár részére, de megjegyzik, hogy „ ... az éves zárszámadási mérlegek külön vannak válogatva, hogy a levéltár részére átadható legyen, vagy a levéltár hozzájárulása alapján szintén megsemmisítést, értékesítést nyerjen." Fentiekből kitűnik, hogy egyes tsz-ek még mindig nem tudják az iratok történeti értékét és a levéltár iratmegőrző szerepét felmérni. Sajnálatos tényként állapítjuk meg, hogy a tsz-ek az irattári tételszámokat kevés kivételtől eltekintve nem alkalmazzák, annak jelentőségét általában nem ismerik, pedig a levéltár 1970 óta 3 alkalommal szervezett irattáros továbbképzést a tsz adminisztrátorok számára, ahol többek között a tsz irattári tervek alkalmazásáról is ismereteket szerezhettek a jelenlevők. Véleményünk szerint az általunk összeállított „minta irattári tervben"* nem selejtezhető tételként jelölt irattípusok kiválasztása és levéltárba szállítása biztosítja a tsz elsődleges történeti forrásainak fennmaradását s a másodlagos forrásokkal kiegészítve az anyagot, a kutató teljes áttekintést kaphat a tsz történetéről. A tsz anyagok levéltári rendezése A levéltár a tsz-ektől, tanácsi mezőgazdasági osztályoktól, bankfiókoktól átvett anyag selejtezése után az iratokat rendezés alá vonta. A rendezés alapja a tsz minta irattári terve. A levéltárba került iratokból általában — a minta szerinti 7 csoport helyett — az anyag összetételéből adódóan 4 állag kialakítását tartottuk célszerűnek: a) Vezetési ügyek b) Szövetkezeti tagok személyi ügyei c) Számviteli iratok d) Termeléssel kapcsolatos ügyek Néhány minta áttekintő raktári jegyzékeinkből: * Közlésétől terjedelmi korlátok miatt eltekintünk.