Levéltári Szemle, 30. (1980)
Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - Kállay István: A történeti segédtudományok művelése a levéltárakban / 137–142. o.
kapcsolatokkal ui. új rokoni kapcsolat jön létre két család között, utódaik örökösödési jogot élveznek, beleértve a társadalmi helyzet öröklését is. A házasodási kör vizsgálata hozzájárulhat a társadalmi osztályokon és rétegeken belüli kisebb csoportok megkülönböztetéséhez. Ennek érdekében vagy egy zárt társadalmi réteg valamennyi családjának kapcsolatait vizsgáljuk adott időben és helyen, vagy csak egy családot, hosszabb időszakon keresztül. 5 ^ A levéltári munkák közül elsősorban a családi levéltárak rendezése alkalmával jut a genealógia elsőrendű szerephez. A családi levéltár anyagának rendezése el sem képzelhető az illető család leszármazásának, rokoni kapcsolatainak felderítése, a leszármazási táblázatok és az ősfák elkészítése nélkül. Különös jelentősége van ennek a birtokjogi kérdések eldöntésénél, hiszen elődeink a genealógiát nagyrészt az öröklési jogi viták elkerülésére vezették. De hasznos segítséget nyújt a genealógia a társadalomtörténeten kívül a gazdaságtörténetnek és különösen a helytörténetnek is. Egy-egy község története szorosan összeforrott a birtokos család vagy családok történetével. Szeretném ezzel kapcsolatban felhívni a figyelmet a polgár, a munkás és a paraszt családok történetének kutatására. De nem lehet elhanyagolni a gazdasági és hatalmi elit családi kapcsolatait sem. Ez néha meghökkentő és új összefüggéseket produkál. A kutatásokat elősegíti a családi levéltárak országos fondkataszterének elkészítése (ennek munkautasítása most van kimunkálás alatt). Hasznos lenne egy központi anyakönyvi mutató elkészítése is. A genealógia forrásanyaga lényegesen szélesebb körű annál, mint amit a közvélemény annak tart. Idetartoznak az imádságos könyvek (pl. a Csákyaknál az ún. „Zöld könyv"), krónikák, évkönyvek, önéletrajzok, emlékiratok, leszármazási táblázatok, anyakönyvi bejegyzések, őspróbák (kamarási cím, máltai lovag stb.), móringlevelek, házassági szerződések (itt érintkezik a téma a magánjog történetével), osztálylevelek, perek, egyetemi és iskolai anyakönyvek, céhregiszterek, polgárok jegyzéke, urbáriumok, összeírások (jobbágy családok), nemességi iratok (igazolás), gyászjelentések, házassági értesítések, gyászbeszédek, de még a síremlékek is. 6 A genealógia iránt tehát van érdeklődés. Ez nem kis feladatot és terhet ró a levéltárakra nemcsak a kutatóforgalom növekedése miatt, hanem a kutatások helyes mederbe terelése területén. Szükséges ugyanakkor a családtörténet határainak az interfamiliáris vizsgálatok irányában való tágítása. Előtérbe kell állítani a birtoklástörténetet, a családi és a hivatali kapcsolatot, a gazdasági és a kulturális tevékenységet, a társadalmi osztályokra és rétegekre jellemző vonások érzékeltetését. Erősíteni kell a társadalomtörténet felé mutató irányt, figyelmet fordítva az eddig kevésbé kutatott rétegekre is. A genealógiai kutatás sajátos szempontjai és aspektusai így lesznek alkalmasak arra, hogy az eddiginél szorosabban illeszkedjenek a nemzeti történelembe. 7 Vannak a genealógiának egyéb irányzatai (pl. a biológiai) is. Ezekkel e helyütt nem foglalkozom, mert levéltári művelésük nem érdemel említést. A genealógiához kapcsolódik bizonyos mértékig az archontológia. Ennek Székely Vera tollából külön cikket szentelt a Levéltári Szemle, 8 így csak utalok rá. Megjegyzem, hogy a polgári koron kívül időszerű lenne az 1526-1848 közötti tisztségviselők méltóságsorainak a közzététele a Liber dignitariorum segítségével. 140