Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Bálint Ferenc: Három Békés megyei város nemzeti bizottságainak működése / 7–16. o.

Beindítják a városi közmunkakötelezettséget, melyet vagy személyesen, vagy váltság formájában, de teljesíteni kell mindenkinek, mert csak így lehet biztosítani a városban működő 14 ezer fős szovjet hadikórház segédszemélyzetét és azokat a feladatokat, amelyek az átvonuló szovjet csapatok elhelyezésével, beszállásolásával és ellátásával kapcsolatosak. Ugyancsak elrendelik egy városi internáló tábor felállítását, mely később megyei internáló táborrá bővül s itt gyűjtik össze azokat a nyilas és volksbundista elemeket, valamint a Horthy rendszer népelnyomó urait, akik erre reászolgáltak. A táborba való beutalás a Nemzeti Bizottság hozzájárulásával történt és az ellenőrzést is a Nemzeti Bizottság gyakorolta.

11 Március havi első ülésükön kimondják, hogy a helyi Polgári Demokrata Pártot feloszlatják és kizárják küldötteit a Nemzeti Bizottságból. Ezt a határozatot azonban a következő ülésen feloldják, mert megállapítják, hogy a kpalíció egyik pártjának működését, — mégha az helyileg nem is felel meg a demokrácia követelményeinek-, megakadályozni nem lehet. A földosztás munkáját segítik azzal, hogy javaslatot tesznek a Vármegyei Földbirtokrendező Tanács tagjainak kijelölésére és a helyi Földigénylő Bizottság munkáját is állandóan figyelemmel kísérik. Ülésein a rendes tagokon kívül rendszerint részt vett a város három nemzetgyűlési képviselője, valamennyi érdekelt hivatal, vagy szakszerv vezetője és a Nemzeti Bizottság meghívott jogj szakértője, dr. Hraskó Gyula ügyvéd. Figyelemmel kísérte a helyi népbírósági tanácsok működését és július 13-i ülésén figyelmeztette az egyik tanács elnökét a közfelháborodást előidéző enyhe ítéletek miatt. 1945. szeptemberében foglalkozott a megyeszékhely áthelyezésének kérdésével. Ez nagy ellenkezést vált ki a gyulaiak részéről; utcai tüntetésen több ezres tömeg követeli, hogy a megyeszékhelyet hagyják Gyulán, mire a Nemzeti Bizottság három tagú küldöttséget menesztett az ügyben a Belügyminiszterhez. Megkereste a megye összes helyi nemzeti bizottságát is körlevél formájában, támogatást kérve az ügyben. A kormányszervek végül levették a kérdést a napirendről.

12 Az Országos Nemzeti Bizottsággal való kapcsolatnak ez évben csak egy esetben találjuk nyomát, amikor december havában döntést kért az Országos Nemzeti Bizottságtól, hogy Féja Gézát alkalmazhatják-e Gyulán könyvtáros-múzeumőrnek.

13 1946 májusában az igen nagyszámú közalkalmazott igazolása, a B-listával kapcsolatos állásfoglalás képezi a Nemzeti Bizottság munkájának zömét, és több száz politikai magatartást igazoló kérelmet intéz el. Ez év júniusában helyi viszonylatban intézkedéseket tett az élelmicikkek piaci árának szabályozására. Az inflációt próbálta helyileg megfékezni azzal, hogy elrendelte a piacon árdrágításon rajtakapott egyének árujának elkobzását és az elkobzott élelmiszereknek a gyulai egészségügyi intézmények között való szétosztását. Egyben felirattal élt az Országos Nemzeti Bizottsághoz, hogy az ipari és mezőgazdasági cikkekre országosan vezessék be a kötött gazdálkodást.

14 1947. évi januári ülésében határozatot hozott, mely szerint a magyar parasztság gazdasági megerősödésének útját a szövetkezésben látva, támogatja a Magyar Népi Művelődési Intézet szövetkezeti tanfolyamait és helyi propagandát indít a tanfolyam érdekében.

15 10