Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Várnai Tamás: A tanácsrendszer kiépítése Balatonbozsok községben / 97–108. o.

kell válaszolni. Az ötéves terv megindulásával jócskán megnövekedett a mezőgazdasági termékek iránti kereslet. A szükségletek megfelelő kielégítésével kapcsolatban az akkori viszonyokból és lehetőségekből kell kiindulnunk. Hogy a begyűjtési intézkedéseket a parasztság többsége ellenszenvvel fogadta, arra a magyarázatot az akkori paraszti szemléletmód, és az alkalmazott türelmetlen, hibás módszerek adják meg. A parasztság többsége még a kisárutermelésben, termékeinek szabad értékesítésében látta gazdasági felemelkedésének útját és azt tartotta, hogy a begyűjtési rendszer korlátozza lehetőségeit. Ráadásul az egyes falvakra kirótt kontingenseket állandóan növelték és a begyűjtési terveket a sok zaklatás, irodai és helyszíni elszámoltatás dacára sem tudta a helyi tanács teljesíteni. Tetemesen megnövekedett az adminisztrációs munka, a tanács vezetői szinte egész idejüket a begyűjtési feladatokkal töltötték. A bozsoki parasztok is igyekeztek a begyűjtési rendelkezéseket kijátszani. A helyi tanács több ízben is háborog a kofáskodás és a titokban történő szabadpiaci értékesítés miatt. 1951 nyarán már nehézségeket jelentett az aratáshoz és csépléshez szükséges munkások biztosítása. Ennek egyik oka minden bizonnyal az életkörülmények megváltozása volt, mivel az elég szűkösre szabott gabonafejadagok ekkor már a legtöbb család részére biztosítva voltak. A bozsoki mezőgazdasági munkások azonban — hacsak tehették — inkább olyan helyeken vállaltak munkát, ahol pénzbeli járandóságra tehettek szert, hiszen a fejadagon túli terménymennyiséget úgyis be kellett szolgáltatni. Fejtegetéseimnek már a kezdetén utaltam az osztályharccal kapcsolatos akkori szemléletre. A kulákkérdésnek sommás, kellő politikai tapintat nélküli kezelésére kell itt gondolni. A törvények szigorának alkalmazását az ellenséges cselekmények elkövetőivel szemben természetesen helyeselni kell. Bozsokon azonban adataink szerint igen kevés kulákot tartottak nyilván. Az iratok esetenként „két kulákról" tesznek említést. Mégis a felsőbb szervek minden mezőgazdasági feladattal kapcsolatban szinte előre jelezték a kulákok várható rosszindulatú tevékenységét. Konkrét ellenséges cselekedetekről Bozsok községből tudomásunk nincsen. Az átgondolatlan, gyakran önkényes intézkedések nem elsősorban az osztályellenséget, hanem a szegényparasztból lett gazdanépet sújtották. A helybeli lakosság hangulatának romlását jelzi az 1950. decemberében tartott tanácsülés. Az értékelés szerint a felszólaló tanácstagok „elkalandoztak" a tárgytól, sőt a különböző rendelkezéseket sértő megnyilatkozások ellen kellett felvenni a harcot, és a tanácstagok semmi kezdeményezést nem tettek a begyűjtéssel kapcsolatban. Az adóbehajtással összefüggő intézkedések is okoztak károkat. Szóltam már a bozsoki tanács által „örökölt" jelentős adóhátralékokról. A tanácsok megalakulásával persze nem köszönthettek be közterhek vállalástól mentes paradicsomi állapotok. Az adóbevételek növekedése a községfejlesztés kilátásait is javíthatta. Az eléggé jelentős méretű zálogolások ennek ellenére rossz hangulatot teremtettek, és az árverésre kerülő állatokra nem is igen akadtak vevők... A történeti hűség kedvéért arra is rá kell mutatnom, hogy a tanácsok lehetőségeik határai között igyekeztek a kárt okozó jelenségeket kiküszöbölni. A járási tanács végrehajtó bizottságában elhangzott olyan javaslat, hogy csökkenteni kellene az értekezletek tömegét, mivel ott szórói-szóra azt mondják el, ami a kiadott brosúrában úgyis benne van. Azt is panaszolják, hogy az egyes határidőkről több esetben azok lejárta után értesül106