Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Várnai Tamás: A tanácsrendszer kiépítése Balatonbozsok községben / 97–108. o.

kozom rájuk, mert elismerő frázisok-Jhíelyett konkrét adatokkal igyekszem igazolni, hogy ezek az egyszerű, az állami feladatok ellátásába alighogy belecsöppent, szakmai szempontból képzetlen, tapasztalatlan emberek messzemenően törődni igyekeztek nem csupán községük életével, hanem az egész ország gondjaival is. Az iskolai oktatás helyzetét illetően kevés adatra bukkantunk a községi testületi iratokban, így az erről megrajzolható kép is hiányos. A járási vb. napirendjén több ízben is szerepelt az általános iskolai oktatás, illetve a továbbtanulás kérdése. Sürgették a helyi tanácsok erőfeszítéseit a 8 osztályos általános iskola elvégzésének kötelezővé tételére. Elrendelték az iskolai felszerelések hiányosságainak felmérését. Érdekes megfigyelni, hogy a rendszeres iskolalátogatást ebben az időben még a régi rendszertől örökölt „hagyományos" tényezők is hátráltatták. A mulasztások okaként gyakran szerepel még a gyerekek mezőgazdasági munkára fogása és a szükséges lábbeli és ruházat hiánya. A járási tanács kénytelen volt megtiltani, hogy a mezőgazdaság szocialista szektoraiban 15 évesnél fiatalabb gyereket alkalmazzanak. Bozsokon a Schrikker-kastélyban új tantermet létesítettek. Az 1950. december 2-án felvett ellenőrzési jegyzőkönyv szerint a helyi tanács szívügyének tekintette az általános iskola elvégzését, és az érdekeltekkel együtt tett erőfeszítések nyomán az indokolatlan mulasztások csaknem teljesen megszűntek. A végrehajtó bizottság egyik ülésén elismeréssel szóltak a padagógusok munkájáról, kiemelve, hogy nem terhelik őket egyéb feladatokkal, hogy egész idejüket a nevelői hivatás ellátásának szentelhessék. Az iskola személyi és dologi ellátottságáról pontos adataink nincsenek, de feltehető, hogy a lehetőségek igen szerények voltak, hiszen ebben az időben még jóval nagyobb településeken is meglehetősen nehéz volt az általános iskola működési feltételeinek biztosítása. Átfogóbb képünk a bozsoki iskola helyzetéről csak az 50-es évek közepéről van. 1958-ban már — új tantermek létesítésével — lehetővé vált, hogy a felső tagozatos gyerekek is helyben folytathassák tanulmányaikat. Továbbra is problémákat okozott a szakképzett nevelők kevés száma. Már 1953-ból adataink vannak a községi óvoda működéséről is. Érdekes még említést tenni az oktatásügy területén is egyre jobban jelentkező bürokratizmus következményeiről is. A járási oktatási csoport munkatársai arról panaszkodnak, hogy a sok-sok adminisztráció következtében alig jut idejük érdemi feladataik ellátására. Ami a továbbtanulás kérdését illeti, nemes szándék volt a munkás és parasztgyermekek továbbtanulásának szorgalmazása. Ma már azonban azt is tudjuk, hogy az akkori propaganda meglehetősen eltúlozta a továbbtanulás tényleges lehetőségeit. Megesett, hogy a felsőbb szervek nem vették figyelembe a járás túlnyomóan agrárjellegét, ezért a parasztkeret felemelését a helyi tanácsoknak utólag kellett kérni. A megalakult tanácsok egyik központi feladata volt a szocialista mezőgazdaság helyi feltételeinek megteremtése. A járási tanács napirendjén állandóan szerepelt ez a kérdés, rendszeresen találunk — néha ellentmondó — adatokat a szövetkezeti mozgalom térhódításának állásáról. A járás elsősorban a nagyobb településeket kezelte súlyponti kérdésként. A tanács megalakulása előtt Balatonbozsokon kizárólag egyéni parasztgazdaságok voltak, kivéve Alsótekerest, ahol állami gazdaság keretében faiskola és szőlőoltványtelep működött. Ez az intézmény természetesen nem a helyi tanács felügyelete alá tartozott, itt csupán adminisztratív igazgatási feladatok hárultak rá, pl. az üzemi konyha munkájának ellenőrzése. 103