Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Várnai Tamás: A tanácsrendszer kiépítése Balatonbozsok községben / 97–108. o.

Már a választások előtt nagy súlyt helyezett a járási tanács az utcák és terek „demokratizálására." Az indítás felülről jött, a tanács pedig utasította az elöljáróságokat a községek feltérképezésére, az utcák és terek nevének megváltoztatására, hangoztatván, hogy a politikai fejlődés következtében a régi elnevezések időszerűtlenekké váltak. A nevek megváltoztatása több esetben valóban indokolt volt, de a türelmetlen, kellő megfontolások nélküli végrehajtás sok értékes történelmi, sőt helyi hagyományt borított fel, jogos visszatetszést váltva ki a lakosság körében. Balatonbozsokon a helyi tanács alakuló ülésére 1950. október 26-án került sor. Az ülésről készült jegyzőkönyv a szokásos hivatalos és ünnepélyes aktusokat tartalmazza. A helyi választási bizottság jelentése szerint mind az 538 választópolgár élt állampolgári jogával. A község első tanácstagjainak névsorát a ránkmaradt iratokból ismerjük, de a tagság összetételét illetően részletesebb adataink nincsenek. Túlnyomó többségük minden bizonnyal dolgozó paraszt volt. Itt kell megjegyezni, hogy a tanácsrendszer kiépítésének időszakából több tanácsülési jegyzőkönyv nem maradt ránk, a továbbiakban főleg a vb-iratokra kell támaszkodnunk, ezek viszont a tanácsüléseken történtekre is tartalmaznak utalásokat. Az alakuló ülés egyébként a végrehajtó bizottság majd a tisztségviselők megválasztásával és az új tanács köszöntésével zárult. Mint látható, a jegyzőkönyv — érthető módon — nem tartalmaz szenzációs adatokat, viszont az első helyi tanácsok alakuló ülésének jegyzőkönyvei megyénkben csak kevés községből maradtak fenn. A végrehajtóbizottság első ülésére 1950. október 28-án került sor. Ezen az ülésen is érezhető a tanácsi munkával járó felelősség tudatos vállalása. A község első vb-elnöke megállapította: „Olyan lesz a falu közigazgatása, élete, munkája, amilyen a végrehajtóbizottság munkája lesz." Már ekkor kitűnt, hogy az apparátus tevékenységében a mezőgazdasági munkák irányításával és ellenőrzésével, a teménybegyűjtés és az adóbehajtás kérdésével és a termelőszövetkezeti mozgalom elindításával kapcsolatos feladatok foglalnak el majd központi helyet. Az elnök és a titkár feladatait központi utasítások határozták meg, ezért ezeket részletezni nem szükséges. A 3 főnyi függetlenített apparátusra hamarosan az adminisztratív igazgatási feladatok tömege zúdult, beszédes bizonyítékául annak, hogy a helyi tanácsok megalakítása korántsem esett egybe a bürokratizmus haldoklásának időpontjával. A bozsoki tanács a pénzügyi igazgatást 1950 novemberében vette át Enyingtől tetemes adminisztrációs hiányosságokkal és nem kevésbé tetemes adóhátralékokkal. A tanácsi munka megindulásakor az apparátusnak még állandóan foglalkoztatott hivatalsegédje, vagy ahogyan akkoriban nevezték, kisbírója sem volt. A végrehajtóbizottságnak kellett intézkedni rendszeresen javadalmazott hivatalsegédi állás létesítéséről. 1951 január l-ig a titkár egyedül látta el a közigazgatás és községi háztartás, az anyakönywezetés, a közellátás és gazdanyilvántartás összes feladatait. Az adminisztratív teendők gyors felduzzadása következtében a végrehajtóbizottság kénytelen volt az apparátus létszámát egy ideiglenes minőségben alkalmazott segédnyilvántartóval kibővíteni. Sor került az állandóbizottságok létrehozására is. Bozsokon négy állandóbizottságot létesítettek, különös tekintettel a pénzügy, a mezőgazdaság és begyűjtés, az egészségügy és oktatás és népművelés feladataira. Az állandóbizottságok működéséről iratok nem 101