Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - IRODALOM - Jároli József: Zalai gyűjtemény 8., 9. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1978. Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. Zalaegerszeg, 1978. / 713–715. o.

ZALAI GYŰJTEMÉNY 8., 9. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1978 Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig Zalaegerszeg, 1978. Kiadja a Zala megyei Levéltár A Zalai Gyűjtemény 8. és 9. számát forgatva tovább erősödik a szakmai publikációkat figyelemmel kísérő olvasóban az a meggyőződés, hogy a levéltárak színvonalas sorozatai most lesznek igazán hasznosak, amikor a közművelődés egyre inkább számot tart a múltban rejlő információ nevelő erejére is. Már szinte közhely, de minden jó sorozat összeszokott, egymás kutatási területeit maximálisan tisztelő, a megye múltja iránt szenvedélyesen érdeklődő szerzőgárdát feltételez. így van ez a Zalai Gyűjtemény esetében is. A Zala megyei sorozat e két kötetét olvasva örömmel tapasztalja a megyén kívül élő azt a lendítő erőt, amelyet a Pécsi és a Veszprémi Akadémiai Bizottságok programja adott a dunántúli kutatóhelyeknek. Nemcsak a kurrens témáknak van publicitása, de a kevésbé látványos történészi feladatok megoldása is közlésre kerül. Amellett a kutatók a PAB—VEAB-programban végzett munkájukkal összefüggő kutatásaikról is bővebb anyagot közölhetnek. Érdemes szólni arról is, hogy a 8. kötetben a szerkesztő bizottság azt az alapelvet érvényesítette, hogy a megyei kutatóhelyek csak akkor végezhetnek eredményes munkát, ha kutatásaikat egymás eredményeinek ismeretében végzik. A közleményeket a megye múltját vizsgáló könyvtáros, levéltáros, muzeológus szerzők írták, mindenki a saját szakmájának újabb eredményeit tette a zalaiak asztalára. Régészet, művelődés-és társadalomtörténet, gazdaság- és igazgatástörténet képezi a dolgozatok tárgyát, amit szerencsésen egészít ki a közölt megyei válogatott bibliográfia. A régészeti tanulmányok szerzői, Horváth László, Bilkei Irén, Müller Róbert az elmúlt években végzett ásatásaikról adnak tanulságos tájékoztatót, amely sok esetben további kutatások kiindulópontja lehet. Vándor László a középkor emlékeit kutatta a zalaszentgróti volt Batthyány-kastély területén. A XVIII. századi épület feltárásának ismertetése számos új eredményt ad közre, amely a középkori szentgróti vár és a kastély közötti építészeti összefüggést bizonyítja. Németh József több részre tervezett sorozata érdekes feladatra vállalkozik. Zala megye középkori művelődéstörténetének szóbeli és írásos emlékeit veszi számba, szembesítve az újabb kutatások eredményeit az elődök megállapításaival (zalai jokulátorok, kódexek, iskolázás). A török hódoltság és a felszabadító hadjáratot követő évtizedek három szerző kutatásainak jelentik témáját. Müller Veronika: A zalai végek mindennapi problémái a XVII. század első felében c. dolgozatában elsősorban a Batthyány család iratai alapján rajzol igen plasztikus képet a török szomszédságában élő zalai véghelyek életéről. Takács Lajos egy, a török hódítók körében is gyökeret vert szokásról, a határ ünnepélyes tavaszi bejárásáról közöl adatokat cikkében. Szabó Béla pedig Az újszerzeményi birtokok és a 713