Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - IRODALOM - Bariska István: Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke. Somogyi Almanach 27–29. sz. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1978. / 371–373. o.

IRODALOM Takács Lajos A KIS-BALATON ÉS KÖRNYÉKE Somogyi Almanach 27—29. sz. Szerk.: Kanyar József.Kaposvár 1978. 207 p. A Kis-Balaton ügye ma országos ügy. Nemcsak az ökológia tudná méltányos indokait felsorolni a természeti egyensúly helyreállítására, hiszen a keszthelyi öböl rohamos eliszaposodása miatt sem csak a vízgazdálkodási szakemberek húzhatták meg indokoltan a vészharangot. A természeti környezet történetileg kialakult harmóniáját az ember végül is a maga nagy kárán okulva kénytelen helyreállítani. Ennek a világjelenségnek egyik legnevezetesebb hazai példája lett a Kis-Balaton és környéke természeti rendjébe való beavatkozás annak minden káros következményeivel együtt. Takács Lajos átfogó néprajztörténeti munkája nem ennek a természetvédelmi programnak, nem a Kis-Balaton alapvető funkciói helyreállításának a jegyében készült, s mégsem idegen tőle. Az ember és a Kis-Balaton viszonyának ez a történeti bemutatása ugyanis rendkívül hasznos, közvetett ismeretanyagot tár fel a természeti környezet adottságaira is. Ez pedig közvetetten az ökológiai egyensúly mai rekonstrukciójának is igen sok tanulsággal szolgál. Ebből a szempontból elgondolkoztató, vajon a cím elég pontosan kifejezi-e, hogy Takács Lajos munkája a Kis-Balaton és környéke néprajztörténeti szempontú feldolgozása. Ezt jó lett volna hangsúlyozni a címadásban is, hiszen Takács Lajos a maga nemében tulajdonképpen hézagpótló művet alkotott. A szerző is utal arra, hogy hazánkban a néprajzkutatás a lápvidékek hasznosítására és a környező lakosság életmódjára vonatkozó feltárásokat bizonyos értelemben elhanyagolta, ezzel szemben a folyók, tavak és síkvizek hasonló tárgyú feldolgozásának összehasonlíthatatlanul nagyobb hagyományai vannak. Egyben ennek magyarázatát is megadja, utalva az északi államokra, ahol az erdő- és lápirtás történetileg előbb, arányaiban pedig nagyobb mértékben sürgette az ott lakó népességet a lápos területek hasznosítására, az elkerülhetetlen alkalmazkodásra. Ilyenformán a lápos területeken kialakult élet- és termelési mód néprajztörténeti módszertanának hazai példája nélkül, elsősorban az északi népek kutatóinak nagy szintéziseire támaszkodva nyúlhatott Takács Lajos a Kis-Balaton és környéke néprajztörténeti monográfiájához, amely a hazai viszonyok között úttörő jellegű lett. Az ilyen szintézisek, magas színvonalú összefoglalások színvonala sokszor megsínyli, hogy előzmény nélkül születtek, kiváltképp nehéz a néprajzos feladata, ha magát az életmódot, a vízrajzi és ökológiai szempontból is átalakult tájegység hasznosítási módjait, tárgyi világát nincs módja élőben tetten érni. Azt is előre kell bocsátani, hogy a szerző munkásságából nem hiányzik olyan előzmény, amely nélkül monografikus igénnyel 371