Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve V. Szerkeszti: Gazdag István. Debrecen, 1978. / 719–722. o.

politika, az irodalmi, a művészeti élet, a sajtó szerves egységet alkotott a két forradalom időszakában is, bár külön-külön mindegyiknek megvolt az egyedi rendeltetése, célkitűzése. A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskolapolitikájáról (megyei vonatkozásban) Vaskó László tanulmányában olvashatunk. Az egyház és állam szétválasztásának, a közoktatásügy államosításának, a vallásoktatás fakultatívvá tételének követelése nem volt új törekvés közoktatásügyünkben. Az viszont új, csak debreceni jelenség volt, hogy az országos intézkedéseket 10—11 nappal megelőzték a debreceni események. A Forradalmi Kormányzótanácsnak az iskolák államosítását kimondó rendelete ugyanis csak 1919. március 29-én jelent meg, a debreceni munkástanács pedig már március 20-án határozatot hozott az iskolák államosításáról. A román megszállás, s egyes ellenforradalmi érzelmű tisztviselők időhúzása miatt a határozat nem valósulhatott meg — olvashatjuk Vaskó László munkájában. Bakó Endre, Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben című tanulmány írója, Hajdú megye és Debrecen irodalmi, művészeti életét vizsgálja először az őszirózsás forradalom idején, majd a Tanácsköztársaság alatt; külön-külön az irodalmi, a színházi élet, a zene, képzőművészet alakulását, majd mindezt Bihar megye—Nagyvárad vonatkozásában. Szól végül a proletárdiktatúra intézkedéseiről, terveiről. Mondanivalóját a dokumentumok sokaságának felhasználásával fejti ki, aprólékos gonddal, körültekintéssel. Csak elismeréssel szólhatunk Bényei Miklósnak az 1918—1919-es forradalmak debreceni sajtóját bemutató tanulmányáról. Széles körű áttekintést ad a sajtóviszonyokról, a sajtótermékekről. Különösen részletesen szól a Debreczeni Független Újságról, a Debreczeni Újságról, az 1919. március 15-én megjelentetett Debreczeni Vörös Újságról. Előbbi 1919. március 23-tól ,,új címmel, új tartalommal, a Tanácsköztársaság orgánumaként" jelent meg ,,Népakarat" címmel. Olvashatunk még a tanulmányban a sajtó irányításának, átszervezésének, feladatának alakulásáról a Tanácsköztársaság ideje alatt. A mindennapok gondjai, a forradalmi hétköznapok tükröződnek a kötet tanulmányaiban. Különösen áll azonban ez a megállapítás a két forradalom egészségügyi és szociálpolitikai tevékenységét bemutató, Mervó Zoltánná tollából született tanulmányra. A társadalom legelesettebbjeinek, a hadiözvegyeknek, hadiárváknak sorsa kiemelt helyet kapott 1918-1919-ben a tanácsok, direktóriumok munkájában; ha fényes eredményekről nem is olvashatunk. Jó áttekintést, széles körképet kapunk a tanulmányból a korról, amelyet a Tanácsköztársaság örökül kapott. Szól a szerző arról is, hogy megkezdődött az egészségügy fokozatos államosítása a proletárállam fennállásának első napjaiban, s az ember került a szociálpolitikai intézkedések középpontjába. De a tervezett intézkedések végrehajtása már nem valósulhatott meg. Ónos László fejteget általános kérdéseket is tanulmányában, azonban a két forradalom kérdéseit elsősorban Balmazújváros vonatkozásában vizsgálja. Gazdag forrásanyagra támaszkodó dolgozatában jó segítőtársa Veres Péter több munkája. Tökéletes képet ad Balmazújvárosról mint a polgári demokratikus forradalom idején az egyik legforradalmibb településről — 1919. december 8—13-án Móricz Zsigmond is megfordult —, ahol 1919 tavaszán már az 50 tagú Földosztó Választmány is létrejött, de a Tanácsköztársaság ismert parasztpolitikája következtében végül a várt földosztás elmaradt. (Csak haszonbérletrendszer valósult meg.) 721