Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Andrássy Antal: A Tanácsköztársaság funkcionáriusai ellen folytatott megtorlás: büntetőperek Somogyban, 1919–1920 / 109–118. o.

társasági iratok találhatók. így többek között a bizalmi testületi értekezleteiről készült jegyzőkönyvek, valamint a választási alapra felajánlott összeg adományozóinak a névsora is.

19 Az első politikai büntetőpert 1919. szeptember 10-én kezdte tárgyalni az ötös tanács Kelemen János elnöklete alatt. A tanács tagjai Babochay Jenő, Halvax Ödön, Horváth József és Ifjú Lajos voltak. A tanács jegyzője Fábián Lajos, ügyész Révy László, míg a katonai karhatalom képviselője Bakay Árpád főhadnagy volt. Az utóbbi, ha nem is személyesen, de 1919 végéig valamennyi perre elküldte nyomozó osztályának képviselőjét. A rögtönítélő ötös tanács többségében állandó tagokból állott: Elnöke az ötöstanácsnak végig Kelemen János volt. Tagjai váltakozva Babochay Jenő, Horváth Andor, Ifjú Lajos, Cziráky János, Fábián László, Elsnitz Adalbert, Magay Ferenc, Halvax Ödön, Dőry István, Schvarcz Lajos, Kisfaludy Ákos, Kormos József, Cséry Géza, Malachovszky László, Erdős Emil. A vádat Révy László, Thurzay Károly, Máté Endre, Polgár Kálmán és Kring Jenő képviselte. A védők között a korszak legnagyobb és legtekintélyesebb ügyvédje Nicsovics Sándor, valamint Balázs Ármin, Csurgó György, Vincze József, Bakonyi Lajos, Rezsek Gyula, Matolcsy Sándor, Poór Aladár, ügyvédek voltak legtöbb alkalommal a perbefogottak védői. A felszabadulás katonai eseményei a megyei törvényszék irattárában nem okoztak különösebb kárt. Az iratok megmaradtak. Az ideiglenesen hadikórházzá átalakított törvényszéki épületet néhány napon belül kiürítették, illetve „összekötöztették" .

20 A felszabadulást követő években a szétbomlott aktacsomókat, pereket irattári rendbe visszahelyezték, majd 1948. szeptember 17-én Kardos István irodatiszt, a 239/1947. ME. számú rendelet értelmében a Magyar Nemzeti Múzeum részére az „úgynevezett forradalmi bűncselekmények irataiból" az 1919 és 1921 között hozott büntetőperekből, 130 pert átvételre kijelölt. A perek anyagát azonban csak 1953. február 12-én vette át a Magyar Munkásmozgalmi Intézet kiküldöttje, Kovács István. Ekkor 1919-ből 60 per, 1920-ból 61 per, 1921-ből pedig 6 per anyagát vette át a Munkásmozgalmi Intézet. Ekkor átvették az 1924 majd 1928, illetve 1930—1944 évek közötti politikai jellegű perek anyagát is. Ez összesen 404 politikai pert jelentett. Természetesen ez a szám csak a felszabadulás után, illetve az 1950-es években megtalált politikai perek számát jelzi. A valóságos büntető eljárás ennek a számnak jóval a többszöröse volt. Az 1919 és 1921 közötti elszállított politikai büntetőperek iktatási sorszáma a következő volt: 1919. évben iktatottak B. 1410 - B.2703. sorszámig, az 1920. évben iktatottak B. 31 — B. 4951. sorszámig, az 1921. évben iktatottak B. 28 .- B. 3620. sorszámig. Az alábbiakban megkíséreltük a Somogy megyei politikai pereket tematikusán mutatózni. A dőlt sorszámú büntetőperek a Párttörténeti Intézet Archívumában, a Kaposvári Büntetőtörvényszék anyagában találhatók. Ezek a perek teljes iratanyaggal rendelkeznek, tehát tanulmányozásuk az 1919-re illetve a fehérterrorra elengedhetetlen. Míg az álló sorszámúak azt jelentik, hogy a Somogy megyei Levéltárban, a Somogy megye alispánjának 114