Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Leblancné Kelemen Mária: Adatok a pásztói munkástanács működéséhez / 81–87. o.

Szintén az április 8-i ülésen jelentette be Cseri János elnök, hogy a direktórium már előzetesen, felsőbb utasításra megalakította az öttagú pénzügyi direktóriumot, mely megbízatását a munkástanács rendelkezésére bocsátja. Zeke Gábor indítványára a munkástanács április 8-án elhatározta, hogy — mivel minden ügy a munkástanács és a direktórium kezében van — a közélelmezési bizottság működése felesleges. Április 15-én öttagú élelmezési bizottságot választottak. Létrehoztak még termelést biztosító bizottságot, lakásbizottságot, közegészségügyi bizottságot (három tagú), 12 tagú közművelődési osztályt.

6 Elhatározta a munkástanács az április 15-i ülésen, hogy indítványokat csak írásban lehet a tanács elé terjeszteni, és csak azokat az indítványokat lehet egy-egy ülésen tárgyalni, amelyek a meghívó kibocsátásáig beérkeztek. A június 2-i ülésen kimondta a tanács, hogy a direktórium a hozzá érkező rendeleteket köteles ezután a tanács előtt felolvasni és a múltban érkezetteket is, ha azok a tanács előtt még nem ismeretesek. Ezt a döntésüket a következő, június 14-i ülésen úgy módosították, hogy csak azokat a rendeleteket kell a tanács előtt felolvasni, amelyeknek végrehajtására a tanács hivatott.

7 A Munkástanács tevékenysége Arra nem vállalkozhatunk, hogy a munkástanács működésének - a jegyzőkönyvekből megismerhető — minden mozzanatával foglalkozzunk, csupán a legfontosabb területeket kívánjuk röviden áttekinteni. Azt előre kell bocsátani, hogy Pásztón is, mint az ország bármely helységében nagy számban voltak a munkástanácsban, a direktóriumban olyan egyszerű parasztemberek, akik járatlanok voltak a közigazgatásban, ezért munkájuk nem volt mindig zökkenőmentes. De akadályozta a munkát a tanácsba befurakodott osztályellenség is, pl. a már említett Sólyom Károly, akit ki is zártak a munkástanács tagjai sorából. Nemcsak széthúzást szított, társait félrevezette, megsértette a proletariátust, a fennálló rend politikája ellen lázított, hanem mint tanácstag ellátta a községi malom vezetését, de visszaélései következtében ott olyan súlyos helyzet alakult ki, hogy a direktórium leváltotta. Szükségszerű volt a munkástanácsnak az az elhatározása, hogy a direktórium és a munkástanács intézkedéseinek gáncsolóit, a tagok rágalmazóit a forradalmi törvényszék elé állítsák.

8 - Természetes és szinte elodázhatatlan feladat volt a forradalmi törvényszék felállítása és a működésével kapcsolatos teendők ellátása, hiszen a proletárdiktatúra forradalmi jellegű feladatainak másként nem tudott volna eleget tenni. — A rend megőrzését és megszilárdítását volt hivatva biztosítani a megyében a vármegyei direktóriumnak az az intézkedése, miszerint fegyverét mindenki köteles beszolgáltatni és csak a munkástanács tagjainak, valamint a legmegbízhatóbb elvtársaknak adhatnak fegyvert. Később — szolgálati kötelezettségeik maradéktalan ellátása érdekében - fegyverviselési engedélyt kaptak még a mezőőrök, a levélhordó, az erdő termelési biztos.

9 83