Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - IRODALOM - Várnai Tamás: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 9. Szerkeszti: Kanyar József. Kaposvár, 1978. / 724–727. o.

gálata egy olyan köznemesi család történetével ismerteti meg az olvasót, amelynek tagjai részt vettek a törökkel vívott harcokban, a 17. századi Habsburg-ellenes rendi felkelésben és a kuruc-labanc küzdelmekben. A tanulmány főként az 1853-ban kivégzett szabadsághőssel, Noszlopy Gáspárral és testvéreivel foglalkozik. Noszlopy Gáspár diákéveinek ismertetése módot ad a kor művelődéstörténeti viszonyainak, kivált a csurgói és a kaposvári gimnázium életének bemutatására, a családtörténeti adatok pedig feltárják a reformkori köznemesi réteg érdeklődését a művelődés és nemzeti törekvések iránt. Kanyar József: A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti szakaszai c. tanulmánya az ország életében jelentős, ám speciális topográfiai jelenség, a Pálóczi Horváth Ádám szép névadása óta gyakran Magyar Tengerként emlegetett Balaton történetével foglalkozik. A déli parti fürdőkultúra kialakulására korlátozza fejtegetéseit. A fürdőkultúra fejlődését három szakaszban: a feudális, a kapitalista korban és a szocializmusban vizsgálja. Komplex elemzésének vezérfonala a fürdőkultúra és a régió történelmi, gazdasági és társadalmi fejlődésének kölcsönhatása. így került sor a három megyei törvényhatóság jogi és közigazgatási szerepének, a terület mezőgazdasági viszonyainak, a művelődési és kulturális helyzetnek, az építőtevékenységnek, a fürdőtársulatok működésének bemutatására és értékelésére. A tanulmány levéltári és irattári forrásokon kívül igen gazdag könyvészeti és folyóiratokból válogatott anyagra épült. Értéke a tények feltárása, a bonyolult téma logikus kifejtése és a szerző kitűnő stílusa. A művelődéstörténet néhány kérdésével foglalkozik Kelemen Elemér: Adatok a Somogy megyei népoktatás történetéhez (1871—1880) c. dolgozata. A szerző több tanulmányban foglalkozott már a 19. század második felében a somogyi népoktatással. Az 1868 : 38. te. megjelenése előtt a megye népoktatási viszonyai az országos állapotokhoz képest kedvezőek voltak. A haladó szellemű népoktatás iránti jogos igény a helyi sajtóban is hangot kapott. Ezt követően azonban a gazdasági-társadalmi viszonyok kedvezőtlen alakulása, az uralkodó osztályok politikai érdekeinek érvényesítése igen bonyolult és ellentmondásos helyzetet eredményezett. A liberalizmus és a konzervativizmus sajátos összefonódása rányomta a bélyegét a közoktatásra, s ez korántsem csak helyi jelenség. A t3nügyigazgatási szervezet nehézségek közepette véghez vitt kiépítése, az iskolakötelezettség általánossá tétele sok pozitívumot eredményezett, másfelől azonban az iskolahálózat kiépülésével növekedtek a lakosság anyagi terhei. Az oktatás tartalmát és célját illetően az uralkodó osztály érdekei domináltak, némi háborúskodás után a közös érdekek talaján konzerválódott az egyházak uralkodó helyzete a népoktatásban. Kelemen Elemér munkája Somogy megyére koncentrál, de tudományos értéke túlmutat egy helytörténeti tanulmány keretein. Laczkó András: Rippl-Rónai irodalmi kapcsolatairól szóló írásának második részét közli a kötet. A művészt erős szálak fűzték Somogyhoz s a dualizmus korában dinamikusan fejlődő Kaposvárhoz. E kor sajátos talaja volt az irodalom és a művészetek kibontakozásának. Levegőjét egyre többen és többen érezték elviselhetetlennek. Az azonos indíttatású képzőművészet és irodalom egymásra találása nem ritka jelenség. Mégis figyelemre méltó, hogy Rippl-Rónai azokhoz került legközelebb, akik több vagy kevesebb szenvedéllyel, hangosabban vagy halkabban, de a változtatás szükségét igényelték. A szerző figyelmét főleg a somogyi sajtóra irányította, de munkája így is sok érdekes, az egész életműre vonatkozó adatra és jelenségre hívja fel a figyelmet. 726