Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve V. Szerkeszti: Gazdag István. Debrecen, 1978. / 719–722. o.

történeti irodalmának közreadása folytatódott a későbbi kötetekben, így az 1978-as V. kötetben is. Hogy itt az 1918—1919-es eseményekre vonatkozó tanulmányok mellett mindössze a helytörténeti bibliográfia található, az a kötet ünnepi, jubileumi jellegét kívánja hangsúlyozni. Nem akarja megosztani a szerkesztő az olvasó figyelmét. Minden idegszálunkkal arra a heroikus küzdelemre kell hogy figyeljünk, amelyet a Hajdú-Bihar megyei munkásság, a munkástanácsok, a direktóriumok kifejtettek a Tanácsköztársaság egy hónapig tartó fennállása alatt. A szerkesztő úgy válogatta össze az V. kötet anyagát, hogy áttekintést kapjunk az 1918-as őszirózsás forradalomról, a Tanácsköztársaságról, annak eseményeiről, gazdasági, kulturális, művelődési, egészségügyi, szociálpolitikai gondjairól, a tervekről, az 1919. áprilisi tanácsválasztásokról, a hétköznapok tapasztalatairól. Talán egyet hiányolhatunk, hogy nem olvasható a kötetben a társadalmi helyzet alakulását bemutató, elemző tanulmány. Az V. kötet kilenc dolgozatából három gazdaságtörténettel foglalkozik; kettő megyei, egy Debrecen vonatkozásában. Időben is megvan a folyamatosság a tanulmányok alapján, hiszen Gazdag István Hajdú, Bihar megyék gazdaságtörténetének néhány kérdését az első világháború éveiben vizsgálja, Ujlaky Zoltán a kereskedelem és pénzügy kérdéseit az 1918—1919-es forradalmak idején, Szűcs Ernő pedig Debrecen iparának alakulását elemzi az első magyar proletárhatalom időszakában. Ami közös mindhárom tanulmányban: az ország, Hajdú-Bihar megye nehéz gazdasági helyzetének bemutatása, hiszen a háború éveiről, a haditermelés idejéről, a vesztett háború után a polgári demokratikus forradalom, a Tanácsköztársaság rövid idejéről van szó. Ez idő alatt kellett helytállniuk a munkásosztály legjobbjainak. Biztosítaniuk kellett a termelés feltételeit, a megélhetési lehetőségeket és a Tanácsköztársaság idején a szocializálás előkészületeit. A szocializálás megvalósítására már csak részben kerülhetett sor a román megszállás miatt. A hitelkérdés, az export, import, az egyre erősödő infláció alakulása a Hajdú-Bihar megyei, debreceni, nagyváradi, bizonyos fokig eltérő sajátságok, az új adópolitika, a jelentősebb pénzintézetek tevékenysége (a Debreceni Első Takarékpénztár, az Alföldi Takarékpénztár, a hajdúböszörményi Városi, a Hajdú megyei — Hajdúszoboszló — Takarékpénztár), formális szocializálásuk, Debrecen iparának a Tanácsköztársaság alatt az átlagtól viszonylag eltérő módon történő alakulásának bemutatása jellemzi ezeket a gazdaságtörténeti tanulmányokat. Kiemelhető még Debrecen város munkásosztályának, a munkástanácsoknak, direktóriumoknak tudatos tevékenysége és a szerzők sok irányú gyűjtőmunkája. Geller Ferencné a tanácsválasztások debreceni és megyei adatairól, a tanácsok összetételéről közöl elemző tanulmányt. Szól a választások szükségességéről, az országos rendelkezésekről, a helyi választások előkészítéséről, lefolyásáról, eredményéről, ezen belül a tanácsok összetételéről, a tanácsválasztások jelentőségéről. Tanulmánya éppen azért fontos számunkra, mert tényekkel, adatokkal bizonyítja a városi, járási, megyei tanácsokban, direktóriumokban a munkásosztály jelenlétét,jelentŐségét. A kultúra, művelődés kérdései szinte összefonódnak, egymást kiegészítik mai, mindennapi szóhasználatunkban. Nem volt ez másként 1918—1919-ben sem. Az iskola720