Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - FIGYELŐ - Paloposki, Toivo J.: Finnország levéltárügyének fejlődése, jelenlegi szervezete, feladatai és aktuális problémái / 693–698. o.

Toivo J. Paloposki FINNORSZÁG LEVÉLTÁRÜGYÉNEK FEJLŐDÉSE, JELENLEGI SZERVEZETE, FELADATAI ÉS AKTUÁLIS PROBLÉMÁI Fejlődés jelenlegi szervezet és feladatok Valamennyi ország levéltárügyének fejlődése az illető ország politikai, társadalmi és kulturális fejlődésével szorosan összefügg. Ezért hazám levéltárügyének bemutatása előtt történelmünkre kell egy rövid utalást tennem. Finnország 1809-ig Svédország része volt. Ezért Finnországban nem is volt központi igazgatás, az egész ország központi igazgatását Stockholmban intézték. Ebben az időben Finnországnak nem volt saját központi levéltára. A regionális igazgatásnak megfelelően az ország tartományokra, ezek pedig kisebb egységekre voltak felosztva. A regionális igazgatás szerveinek hivatali levéltárai egészen napjainkig fennmaradtak, de természetesen nagyon sok irat megsemmisült a háborúkban és tűzvészek alkalmával, sok közülük a nem megfelelő tárolás következtében pusztult el. Különösen a középkori iratok nagyobb része semmisült meg vagy kallódott el. A Finnországra vonatkozó iratoknak nagyon nagy része az anyaország, Svédország Országos Levéltárába került. Azon kutatóknak, akik a régebbi korok iránt érdeklődnek, Svédország Országos Levéltára rendkívül becses forrásokat tartalmaz. 1809-ben Finnország az Orosz Birodalom részévé vált, de a birodalmon belül mint önálló (autonóm) ország. Az autonóm Finnország legfőbb állami szerve a „Finnországi Császári Szenátus". így már az 1810-es években egy központi levéltár kezdett kialakulni. A szenátus levéltárát, amelyet Finnország „általános" levéltárának is neveztek, 1859-ben nyitották meg a kutatók számára. Tíz évvel később „Állami Levéltárnak" nevezték el. Ugyanebben az időben kezdték meg a hivatalok iratainak rendszeres átadását az Állami Levéltárba. Az Állami Levéltár feladata, hogy azoknak az igazgatási, jogi vonatkozású iratoknak, amelyeknek az ország számára jelentősége van, továbbá, amelyek történeti eseményeket világítanak meg, átvegye, megőrizze, leltározza, és a hivatalok vagy a kutatók számára hozzáférhetővé tegye. 1890 óta rendelkezik az Állami Levéltár saját épülettel. Ezt az épületet azután bővítették, utoljára 1972-ben. A levéltárak gyarapodására figyelemmel voltak már 1888-ban, ugyanis az országgyűlésen már ekkor javaslatok hangzottak el, hogy a skandináv országok mintájára tartományi (területi) levéltárakat is állítsanak fel. Többször volt nyilvános viták tárgya a területi levéltárak kérdése. Amikor azután 1917-ben Finnország önálló országgá lett, a közhatalom és az igazgatási szervek funkciói jelentős mértékben megnőttek. 1927-ben nyitották meg az első tartományi levéltárat Hameenkinnában. Ma hét tartományi levéltár működik, éspedig úgy, mint az Állami Levéltárnak alárendelt tartományi hivatalok. 693 V