Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - ADATTÁR - Tóth Róbert: Adalékok az Általános Munkásegylet és a hűtlenségi per történetéhez, 1872 / 653–669. o.

Jegyzetek I - Erényi Tibor: A Párizsi Kommün hatása a magyar munkásmozgalomra. Bp. 1951. — Erényi Tibor: A magyarországi munkásmozgalom és az I. Internacionálé. Megjelent „Az I. Internacionálé és Magyarország" című tanulmánygyűjteményben. (Szerk.: Erényi Tibor és Kovács Endre) Bp. 1964. — Kemény G. Gábor: Fejezetek a függetlenségi baloldal és a korai munkásmozgalom kapcsolatai köréből (1864-1874). Megjelent „Az I. Internacionálé és Magyarország" című tanulmánygyűjteményben. (Szerk.: Erényi Tibor és Kovács Endre) Bp. 1964. — Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története. 1868—1873. Bp. 1952. — S. Vincze Edit: Küzdelem az önálló proletárpárt megteremtéséért Magyarországon. 1848-1890. Bp. 1963. 63 p. — S. Vincze Edit: Ihrlinger Antal (1842-1890). Párttörténeti Közlemények, 13. évf. 1967. 2. sz. 164-192. p. — S. Vincze Edit: Szocialista eszmék az Általános Munkásegyletben. Párttörténeti Közlemények, 14. évf. 1968.1. sz. 1— 55. p. — S. Vincze Edit: A hűtlenségi per. 1871-1872. Bp. 1971. 208. p. (Népszerű történelem) 2

Vö.: a 6. számú forrásközléssel. 3 Vö.: a 7. számú forrásközléssel. 4

A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai. 1. kötet. A magyar munkásmozgalom kialakulása. 1848-1890. Bp. 1951. 229-234. p. 5

S. Vincze Edit i.m. 184-186. p. 6

Szerényi Imre—Urbán Károly: A párt levéltári anyagáról és összetételéről. Párttörténeti Közlemények, 22. évf. 1976.3. sz. 165-181. p. (i. m. 168.p.) 7

Ezúton mondok köszönetet Horváth Anikónak és Koroknai Ákosnak, akik az ítélet német nyelvű, gót betűs írása olvashatóvá tételében nagy segítségemre voltak. 8

A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai. 1. kötet . . . 229.p. 9

1723. évi törvénykönyv (III. Károly II. dekrétuma) 9. cikk. „Hűtlenségi bűnt magukban foglaló esetek." 2. §. „A Hármaskönyv első rész 14-ik cziméhez képest azokat, a kik nyíltan a szent korona, királyi felség és az ország közállománya ellen támadnak s ellenszegülnek;" Vö.: Magyar Törvénytár. 1657—1740. évi törvényczikkek. Ford., bev.: Tóth Lőrinc. Bp. 1900.573. p. (Millenniumi emlékkiadás.) 10

Vö.:a 7. számú forrásközléssel. II Az eredeti fogalmazványon a ,,képezvén" szó után a következőket olvashatjuk: „s mint érdeklett vádlott fiatal korának s társadalmi befolyása jelentéktelenségének figyelembe vétele mellett is fontosabb beszámításának találtatván - a reá kimért hathavi börtönbüntetés egy évi tartamra felemeltetik és" ... A fogalmazvány megjegyzi, hogy „szótöbbség folytán" ezeket a sorokat kihagyták, és helybenhagyták a táblai ítéletet. Vö.: A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai. 1. kötet . . . 234.p. 667