Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - ADATTÁR - Prokopp Gyula: A prímási levéltár Ipolyi-gyűjteménye / 585–652. o.

létesítéséért, de törődött a háziipar színvonalának emelésével is. A Magyar Történelmi Társulat egyik megalapítója és elnöke. A Társulat vándorgyűlésein tartott megnyitó beszédei (Rimaszombat, 1876. a magyar nemzetegység és államnyelv kialakulásáról - Pozsony, 1877. a magyar iparélet történeti fejlődéséről - Kassa, 1878. a magyar műtörténeti emlékekről — Marosvásárhely, 1879. a magyar hadtörténelem tanulmányozásáról) országos jelentőségű eseménynek számítottak. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat virágkorát élte az ő elnökségének éveiben. Számos kisebb-nagyobb cikk és tanulmány után az 1854-ben megjelent ,Magyar Mithologia" tette országos hírűvé Ipolyi nevét. Az Akadémia 1858-ban levelező tagjává, 1861-ben pedig rendes tagjává és az archeológiai bizottság titkárává, utóbb igazgatótagjává és osztályelnökévé választotta. 1854-ben a bécsi minisztérium megbízta Ipolyit a pozsonyi helytartósági kerület műemlékeinek felügyeletével. Ez a feladat irányította Ipolyi figyelmét az akkor önálló stúdiummá fejlődő művészettörténet felé. Első nagyobb művészettörténeti műve az 1859ben megjelent „Csallóköz Műemlékei". Ezt követték a deákmonostori román bazilikáról, Magyarország középkori építészetéről, szobrászatárói és festészetéről írt művei. 1862-ben Ipolyi Konstantinápolyba indult a Budáról elhurcolt korvinák felkeresésére, és útját siker koronázta. Egri kanonok korában kezdett hozzá Ipolyi a műtárgyak gyűjtéséhez. 1872-ben gyűjteményének 60 legkiválóbb középkori festményét az Országos Képtárnak ajándékozta. Ez az ajándék képezi alapját a Szépművészeti Múzeum középkori gyűjteményének. Ipolyi élete végéig folytatta a gyűjtést, és az így keletkezett gazdag gyűjtemény felől úgy rendelkezett, hogy az a felállítandó magyar keresztény múzeumé legyen, ha pedig ilyen nem létesülne, akkor az esztergomi Keresztény Múzeumhoz csatolják. E rendelkezés értelmében került a gyűjtemény (pontosabban annak nagyobbik része) 1920-ban az esztergomi Keresztény Múzeumba. A műtárgyakkal együtt nem jelentékUien mennyiségű levéltári anyag is került Esztergomba, amelyet a múzeum a prímási levéltárban helyezett el. A levéltárba került iratok abban a 172 X 67 X 67 cm méretű, szép művű tölgyfaládában voltak, amely a hagyomány szerint Ipolyi édesanyjának kelengyeládája volt. Az iratok között talált feliratos borítólapok arra mutatnak, hogy eredetileg az iratok — legalábbis részben - rendezve voltak. Mikor azonban a láda a levéltárba jutott, a kötegek nagyobb része már felbomlott, tartalmuk ömlesztve volt. A rendezés során az iratokat — eredetüknek megfelelően — három csoportra osztottuk, úgymint az Ipolyi Arnold személyével kapcsolatos iratok — az Ipolyira szállott családi levéltár — végül Ipolyi iratgyűjteménye. A további rendezés során 39 darab 40 X 25 X 12 cm méretű dobozban helyeztük el az iratanyagot, kivéve mégis a nagyméretű darabokat (armálisok, temetési címerek stb.), amelyek külön tokba kerültek. További kivétel a Mohács előtti oklevelek, amelyeket úgy a családi levéltárból, mint az iratgyűjteményből kiemeltünk, és egyenként borítékba téve, a prímási levéltár törzsanyagából kialakított Mohács előtti gyűjtemény mellé helyeztünk. Az Ipolyi személyével kapcsolatos iratanyag az 1—20. dobozokban, a családi levéltár a 21—33. dobozokban, az iratgyűjtemény pedig a 34—39. dobozokban van. 586