Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - ADATTÁR - Erdődy Ferenc: Adatok a somlóvári kastély építésének történetéhez / 569–577. o.

Amint látjuk, 1819 végén készen voltak az egész épület tervei, a szerződés is megvolt, az előkészületek, bevezető munkák idejében megtörténtek, úgyhogy „Anreith kezdte meg az új építkezést 1820. apr. 15.-e körül."

7 Ezután folyamatosan és gyorsan haladtak a munkák, úgyhogy „1821. júl. 23.-án jelenti Werth inspektor, hogy már a tetőt rakják az ácsok." „A tető valószínűleg vörösre lett beföstve, mint Holeschauban volt, mert a kegyelmes úr megírta 1820. szept. 28.-án Holeschauból, hogyan kell a festéket elkészíteni." „A tervező mérnök, de úgy látszik, az építető is, nagy gondot fordított arra, hogy az eredeti terv mindenben pontosan betartassák, ezért egy építészeti felügyelő (Bauinspector) lett alkalmazva Rigó (Rigault) személyében és havi 250 frt. fizetéssel." A kastély építéshez felhasznált téglamennyiséget egy anyagkimutatás mutatja: „Leszállítva 1820-ban 467,990 drb. Leszállítva 1821-ben 135,000 drb."

8 Amint láttuk tehát, 1821 nyarán az épület már tető alá került, nemsokára rá már részben lakhatóvá vált, de azután még hosszú évekig eltartott, míg a díszítés és végső munkálatok befejeződtek. ErdŐdy Károlynak azonban nemcsak a kastély stílszerű építése volt szívügye, figyelme kiterjedt a kertre és annak környékére is, amiben szintén Moreau volt a tanácsadója és tervezője. Elképzelhetjük, hogy Moreau milyen szívesen fogott a kert terveinek elkészítéséhez, ami talán még inkább volt kedvenc szakmája, mint az építészet. (Kismartoni angolkert. Tatai angolkert és műromok.) Uj-Somlóvár helyén eddig kert vagy park nem volt: a természet maga gondoskodott az alkotó elemekről, a dombos-völgyes tagozottságról, vízfolyásról, természetes tavakról, fás ligetekről, makkos öreg tölgyekről, hódítóan illatos hársakról és a bő legelő rétekről, melyekről a birkanyájak sem hiányoztak, szóval egy klasszikus képről, melyet a távoli öreg hegy és rajta a várrom egészített ki, mint központ. Moreau lehetőleg minden elemet felhasznált tervében; a tavak és vízfolyások kitisztítva és szabályozva, egymás közt csatornával és árapasztókkal ellátva a vízszint szabályozása végett. Fák egyesével és csoportokban kiültetve, lehetőleg úgy, mint ahogy a szabad természetben előfordulnak, közbe-közbe szép kilátóhelyek a Bakony dombjai és a hegy felé, egy helyen pedig szomorúfűzek alatt két római kőkoporsó hirdette a földi mulandóságot. A Pápa—Dóba megyei útra is kiterjedt a rendezés, ami a kert alsó kapujához vezetett: egy 150 m-es szakaszon, széles négyes fasort kapott és egy félkör alakú teret a kapu előtt, a patak fölé pedig széles kőhidat. A munkákat Halász mérnök végezte 1823 októberében. E helyet később „Práter"-nek hívták, a bécsi Praterral való hasonlósága miatt. 572