Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - ADATTÁR - Erdődy Ferenc: Adatok a somlóvári kastély építésének történetéhez / 569–577. o.

Amint látjuk, 1819 végén készen voltak az egész épület tervei, a szerződés is meg­volt, az előkészületek, bevezető munkák idejében megtörténtek, úgyhogy „Anreith kezdte meg az új építkezést 1820. apr. 15.-e körül." 7 Ezután folyamatosan és gyorsan haladtak a munkák, úgyhogy „1821. júl. 23.-án jelenti Werth inspektor, hogy már a tetőt rakják az ácsok." „A tető valószínűleg vörösre lett beföstve, mint Holeschauban volt, mert a kegyel­mes úr megírta 1820. szept. 28.-án Holeschauból, hogyan kell a festéket elkészíteni." „A tervező mérnök, de úgy látszik, az építető is, nagy gondot fordított arra, hogy az eredeti terv mindenben pontosan betartassák, ezért egy építészeti felügyelő (Bauins­pector) lett alkalmazva Rigó (Rigault) személyében és havi 250 frt. fizetéssel." A kastély építéshez felhasznált téglamennyiséget egy anyagkimutatás mutatja: „Leszállítva 1820-ban 467,990 drb. Leszállítva 1821-ben 135,000 drb." 8 Amint láttuk tehát, 1821 nyarán az épület már tető alá került, nemsokára rá már részben lakhatóvá vált, de azután még hosszú évekig eltartott, míg a díszítés és végső munkálatok befejeződtek. ErdŐdy Károlynak azonban nemcsak a kastély stílszerű építése volt szívügye, figyelme kiterjedt a kertre és annak környékére is, amiben szintén Moreau volt a tanács­adója és tervezője. Elképzelhetjük, hogy Moreau milyen szívesen fogott a kert terveinek elkészítéséhez, ami talán még inkább volt kedvenc szakmája, mint az építészet. (Kismar­toni angolkert. Tatai angolkert és műromok.) Uj-Somlóvár helyén eddig kert vagy park nem volt: a természet maga gondosko­dott az alkotó elemekről, a dombos-völgyes tagozottságról, vízfolyásról, természetes tavakról, fás ligetekről, makkos öreg tölgyekről, hódítóan illatos hársakról és a bő legelő rétekről, melyekről a birkanyájak sem hiányoztak, szóval egy klasszikus képről, melyet a távoli öreg hegy és rajta a várrom egészített ki, mint központ. Moreau lehetőleg minden elemet felhasznált tervében; a tavak és vízfolyások kitisztítva és szabályozva, egymás közt csatornával és árapasztókkal ellátva a vízszint szabályozása végett. Fák egyesével és cso­portokban kiültetve, lehetőleg úgy, mint ahogy a szabad természetben előfordulnak, közbe-közbe szép kilátóhelyek a Bakony dombjai és a hegy felé, egy helyen pedig szomo­rúfűzek alatt két római kőkoporsó hirdette a földi mulandóságot. A Pápa—Dóba megyei útra is kiterjedt a rendezés, ami a kert alsó kapujához veze­tett: egy 150 m-es szakaszon, széles négyes fasort kapott és egy félkör alakú teret a kapu előtt, a patak fölé pedig széles kőhidat. A munkákat Halász mérnök végezte 1823 októbe­rében. E helyet később „Práter"-nek hívták, a bécsi Praterral való hasonlósága miatt. 572

Next

/
Oldalképek
Tartalom