Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Bánki-Horváth Mihályné: A levéltár és a levéltáros munkakörének alakulása Kiskunfélegyházán / 557–563. o.

Javasolták továbbá, hogy mivel a levéltárban nemcsak a várost, de egyeseket is érintő fontos iratok vannak, s gyakran veszik igénybe az ügyvédek és mások, feltétlenül rendezni kell, a haszontalan iratokat el kell távolítani, a megmaradókat egyforma csomagolással és mutatóval kell ellátni.

13 A közgyűlés új bizottságot küldött ki, hogy tegyen javaslatot egy rendszeresítendő és választás alá nem eső levéltárnok munkaköre és fizetése iránt.

14 Az 1881. július 12-én tartott közgyűlésen próbálták először meghatározni a leendő levéltáros munkakörét. Feladata lett volna új rendszer szerint először 1861—1881-ig rendezni az iratokat, majd ugyanúgy visszafelé. Mivel a közgyűlés évéig tartalmazott a levéltár rendezetlen iratokat, ebből következik, hogy külön irattár nem volt. További feladat lenne - javasolta a bizottság —, „ha a rendezés elkészült, a levéltárnok az iktató mellett a mutatózást s a jegyzökönyvek tisztázását teljesítené a levéltározás és a levéltár kezelése mellett". A nagy munkára tekintettel, valamint arra, hogy ezen állás jártasságot, szakértelmet s kitartó szorgalmat igényel, egyelőre a 4 év múlva bekövetkező tisztújításig 400 ft évi fizetéssel akartak alkalmazni valakit a levéltárnoki állásra. ,A^korra már remélhetőleg meglehetősen rendezve lesz a levéltár, és a levéltárnoki állást össze lehetne kapcsolni a számvevői állással, minthogy a régi számadások is már keresztül mentek a vizsgálaton"

15 A javaslat tehát a rend helyreállítása után még a nótárius-levéltáros kombinációjához viszonyítva is visszalépést jelentett volna, hiszen a számvevői teendők ellátása mellett aligha maradt volna elég idő a levéltárosi feladatok ellátására. A közgyűlés is reálisan látta a két állás összekapcsolásának következményeit, ezért az önálló levéltáros megbízásához ragaszkodott, a rendezési javaslat elfogadása mellett. 1882. június 10-én került sor az első levéltáros kinevezésére Honthy László személyében, évi 500 ft-os fizetéssel. Több mint 100 év telt el a levéltár létesítése és az első „főállású" levéltáros kinevezése között. Honthy László két évet kapott az egész levéltár rendezésére, és egy fűtött termet, ahol dolgozhatott. 1848-1872-ig rendezte a levéltárt, az iratoknak az elhelyezés szerinti új jelzetet adva. A rendezett iratokról tárgyi és személyi mutatókat készített, amelyek ma is jól használhatók. A megőrzött iratok kutatásáról csak kivételes esetekben lehetett szó. 1872-ben Pesti Frigyes akadémikusnak az őt támogató miniszteri rendelet hatására megengedte a tanács a kutatást. Az 1882-től füzetekben megjelent Kis-Kun-Félegyháza város monographiájához a szerző, Szerelemhegyi Tivadar tanár szintén a levéltárban gyűjtött anyagot. A kivételek azonban nem jelentették a kutatás rendszeressé válását. Különösen súlyos vétség volt az iratok levéltárból való kiadása, amiért 1883-ban a polgármester megfenyítette Honthy Lászlót, és utasította, hogy „ . . . senkinek a kerek világon semminemű téritmény mellett semmiféle iratot vagy okmányt ki ne adjon, a kinek valami iratra szüksége van, öntől előkérve jelenlétében megolvashatja, de a levéltárból bármely irat elvitelére cím nem adatik".

16 A levéltár feladatának a levéltáros által rendezett iratok megőrzését tekintették, s még több mint 50 évnek kellett eltelni ahhoz, hogy a levéltári iratok kutatása a történettudomány szempontjából rendszeressé válhasson. 559