Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Vadász Géza: Fejér vármegye nemességi iratainak gyűjteménye / 523–540. o.

2. Alsó és Felső Tinód puszták alapvető történeti adatait tartalmazza a Huszár család iratkötege 1760-ból; osztálylevél rendelkezik a tinódi határ felosztásáról (364.). 3. Rácalmás, Puszta Felső Sismánd és Dunapentele, valamint Puszta Kulcs gazdaságtörténeti adatai találhatók a Jankovics család iratai között (384.). Tudósítanak továbbá a Jankovich-féle nagybirtok eladósodásáról is. 4. Pázmándi Kempelen Ferdinánd birtokának összeírása Pázmánd gazdasági viszonyainak ismeretéhez nélkülözhetetlen 1816-ból (431.). 5. 1665-től 1828-ig folyamatosan fontos feljegyzéseket talál a történész Csősz pusztára vonatkozóan a Márkus család irategyüttesében (551.). 6. Kis Láng és Belső Láng régi helynevei és gazdasági viszonyai lelhetők fel a Polimberger család iratai között. Ősi vallásos hiedelemre utalhat a Léleklátó elnevezés, amellyel a Belső lángi pusztának azt a részét illették, amely egyenes vonalban felnyúlt a volt csőszháztól a soponyai határig, és juhlegelőként használták 1789ben.(718.) 7. Gróf Schmidegg 1820-ból való testamentuma és mellékletei gazdag tárháza a Ladányra vonatkozó tudnivalóknak: szegények összeírása; konvenciós cselédek konskripciója évi bérükkel együtt; a ládányi kastély teljes berendezésének leltára; gazdasági épületek, termés és a jenői ingatlanok leírása; a fejérvári residentionalis és postaház, valamint belső berendezésének összeírása 1821-ből (783.). 8. 1774-ből való irat tudósít a Sárkeresztúron tevékenykedő Kereskedő Társaságról, amelynek tagjai lovakkal és ökrökkel üzleteltek (836.). A Fejér megyei állatkereskedelem jelentőségére utaló adat még az is, amely szerint Szent Ágotái pusztát 1789—1793 között a bécsi mészárosok árendálták (885.). 9. Végigkísérheti a helytörténész Fölcsut praedium mint kuriális hely fejlődését possessióvá, azaz községgé; zseöéreiríek elszegényedését, eladósodását és elköltözését 1780-ban (968.). 10. A gróf Zichy Miklós birtokáról készült becsülevél részletesen jellemzi az uradalom állapotát; pontos képet nyújt a belső telkek, lakházak, gazdasági épületek, malmok és kallók állapotáról. A 6000 holdas nagybirtok régi dűlőneveit és azok művelési ágait is jellemzi (996.). Befejezésül közzéteszem azon helynevek indexét, amelyekre vonatkozóan a jelzett iratkötegben helytörténeti adatok találhatók: Aba: 24., 248., 313., 314., 612/a. Ácsa: 231., 648., 790., 939., 948. Agárd: 941. Alap: Mező-Alap: 7., 113., 197., 768.: Alsó-és Felső-Alap. Alcsut:172.,231.,790.,939. Baracs: 605., 219., 327., 763., 593. Baracska: 16., 203., 356., 892. Bárok: 225., 767., 987.,: Ujbarki. Béri puszta: 761.: Gyapai pusztával együtt Paks határához tartoztak! Besnyő puszta: 700., 839., 892. Bodajk: 451.: Bodajki uradalom. Bodmér:249.,356.,570. Bogárd:366.,543.,634.,915. Boglár: 231. Bőgöd puszta: 85., 473. Cece: 196., 628., 768., 891. Csabdi:625. Csala:203. Csákvár: 231., 885.,948. Csősz: 47., 551. 538