Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Tilcsik György: A középbirtokos Máriássy család birtokigazgatása és erdőkezelése, 1841–1863 / 499–522. o.

27

Uo, 28 Uo. 29

Uo. ^MOL P 491 31. k. vagy 34. cs. 1852. márc. 29. 31 Uo. 32

Ezt a határozatot először az 1853. máj. 1-én tartott családülésen megváltoztatták, és továbbra is biztosították a családtagok ingyenes épületfa-járandóságát. Ennek érvényét megszüntetve a következő családülésen azonban az eredeti, 1852-ben született határozatot állították vissza. (MOL P 491 31.k. vagy 34. cs. 1853. máj. 1. ésl853.jún.30.) 33

Az 1860-ra vonatkozó zárgondnoki számadások alapján valószínűsíthetjük, hogy korszakunkban erre a célra a családtagok bükkfát vásároltak. Az említett számadás bevételei között találjuk azon kevés utalások egyikét, melyekből a Máriássy család erdőinek összetételét — hézagosan ugyan, de — valamennyire ismerjük. 34

Ennek illusztrálására közöljük az erdei személyzet évi pénzbeni járandóságát 1852ben és 1853-ban: 1852 1853 Kotterbachi erdőmester 500 vft 600 vft Hnilcsiki erdész 279 vft 300 vft Batizfalvi erdész 285 vft 300 vft 1 hajdú 171 vft 180 vft E családülés jegyzőkönyve alapján elmondható, hogy az erdészek korábban nem kaptak illetményfát. Ekkor azonban a családülés a következő évi famennyiség kiadását határozta el: Kotterbachi erdőmester 10 öl „lágy fa" Hnilcsiki erdész 12 szekér száraz fa Batizfalvi erdész 12 öl „lágy fa" (MOLP 491 31.k. vagy 34. cs. 1852. márc. 29., MOLP 1193 20.cs

.) 35

MOLP 491 31. k. vagy 34. cs. 1853. jún. 30. ^Máriássy Tiborc igazgatói jelentése. Az 1857. szept. 21-én tartott családülés jegyzőkönyvének melléklete. (MOL P 491 34. cs.) A birodalmi erdőtörvény kötelezte az erdőtulajdonosokat, hogy erdeik kipusztított vagy elhanyagolt területeit hozzák rendbe, azaz ültessék be. (Kolossváry Szabolcsné: A magyar erdőgazdaság történelmi fejlődése. Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Szerk. Kolossváry Szabolcsné. Bp. 1975. Akad. 15—79. p.) 38 A közös pénztár kiadásaiból 1847-ben 70 vft 36 kr-t, 1853-ban 26 vft-ot fordítottak előbb „Erdő ültetés"-re, utóbb pedig az „erdőplántálás"-t végző napszámosok fizetésére. (MOLP 1193 19. és 20. cs.) 39 Ez — párhuzamosan a már említett telepítési tervvel — a birodalmi erdőtörvény Magyarországra való kiterjesztésének, az abban foglalt szigorú telepítési és felújítási előírásoknak volt köszönhető. 40

Számításunk szerint 1858-ban - feltételezve, hogy a fenyőmag ára változatlan maradt — az 1859-es mázsánkénti 39,95 oé. ft-ot — hozzávetőlegesen 95 vft 7 kr-t — alapul véve mintegy 7 mázsa fenyőmagot vásároltak. 514