Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Ambrus Béla: A Magyarországi Tanácsköztársaság pénzverése / 35–63. o.

még 1923-ban indult vándorútra. Beck család birtokában ismeretes J. Schulmann amszterdami műkereskedő 1922. november 20-án kelt levele, amelyben érdeklődik a pénztervek iránt i

56 , Abban az esetben, ha a Magyar Népköztársaság 5 koronás pénzdarab mintáján az érték is meg van jelölve és köriratokkal bir, akkor kérem küldjön nekem egy bronz példányt. Ha lehet, küldjön vázlatot róla, hogy megfelelő Ítéletet alkothassak. Lehetséges volna-e.. egy ötkoronás darab valóságos átmérőjű példányát bronzból, ezüstből és aranyból kapni és milyen áron ?" Beck kortársainak vallomásaiban, feljegyzéseiben, továbbá a Beck család birtokában megmaradt hagyatékban nem ismeretes 5 koronásról készült tervezet. A pénzverő korabeli és visszaemlékezéseit tartalmazó okmányaiban nem történik erről említés. A megmaradt gipszminták között van egy 40 mm átmérőjű, kidolgozáshoz közelálló figurális kompozíció, ami esetleg 5 koronás egyik oldalának készült. Nem lehetetlen, hogy ez került volna bemutatásra, amire céloz emlékezéseiben:. . .az 5 koronás kisméretű vázlatát készítettem el. Ezt már el is fogadták."*

1 (8. ábra). Mivel csak egy példány elfogadásáról van adatunk a pénzverde okmányai között és ez a 10 koronás, valószínű Beck 5 koronás értékjelölése elírás. A 10 koronás elfogadását később a Művész is említette. Schulmann 1923. január 5-én keltezett levelében a következőket válaszolta Becknek az érmekkel kapcsolatban: ,J)ecember 29-én kelt tisztelt levelét megkaptam egy 10 koronás érme bronz példányával. Amennyiben a meglévő példányokon felül több nem készül és a jövőben sem készül, hajlandó vagyok a négy bronzot á 25.- összesen 100 forint és egy ezüst darabot 50 forintért elfogadni. Kérem önt a hátralevő 3 db bronz és 1 db ezüst példány megküldésére, azonban még egyszer kérem annak megerősítését, hogy több további darab nem készül." Továbbiakban Soós beszámol az özvegy szerinti feltevéséről, amennyiben a pénzminták a levél feltételei szerint a műkereskedőhöz került, aki levelében nem árulta el, hogy melyik gyűjtő, vagy múzeum részére vásárolta meg őket. Esetleg Amerikába került ahhoz az éremgyűjtőhöz, aki J. Schulmannon keresztül Beck ö. Fülöp számos érmét megszerezte.

58 A levelezésből nem állapítható meg, hogy melyik 10 koronásról készülhetett bronz és ezüst példány. Bute gyűjteményében, illetve Amerikából eredő 4 bronz és 1 ezüst példányok egyike a Numizmatikai Közlöny említett képével azonos. Feltételezhető, hogy Beck e kevéssé ismert tervezetéről öntötte.

59 Csaknem 20 évvel később további irodalmi utalást találunk egy pénztervről, amikor „két női akt dinamikus képe látható (megtekinthető a pénzverde verőszerszámgyűjteményében)". A cikk szerzője ismeretlen alkotóra hivatkozik. A pénzverésről szóló tanulmány közli a pénztervezet hátlapi képét. Beck ö. Fülöp 1914-ben készített „Háború és béke" című érmére ismerünk (9. ábra), ami sohasem készült pénztervezetnek, de Beck felhasználta egyik figuráját a tervezéshez.

60 Minden bizonnyal Szatmári által próbaredukcióra vitt példányra akadt a cikk írója. Később is találkozunk ezzel a feltevéssel

61 s bizonyára innen származik e tévedés. 47