Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Dóka Klára: A Körös-vidék helytörténeti forrásai az Országos Vízügyi Levéltárban: a Körös-vidéki vízitársulatok iratai, 1851–1948 / 415–424. o.

Jelentős mennyiségű iratanyag van az OVL gyűjteményében a Fekete-Körösi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulattól is.

22 1854-ben a társulati ártér 46 886 hold volt, amely műszaki ártérfejlesztéssel 145 947-re emelkedett. Székhelye 1920-ig Nagyszalonta, 1920—1940 között Sarkad, 1940-től Nagyvárad. Az alapszabályokat többször módosították. 1920-ban az ártér nagyobb része Románia területére került. A csatornák hossza a századfordulón 50 000 m, a töltéseké 55 000 m volt. Az árteret a Fekete-Körös, a Gyepes- és Határéri-csatornák (1920-tól az országhatár) vették körül. Az OVL gyűjteményébe került iratanyag rendkívül vegyes. Első részben szabályokat, rendeleteket találunk. 1918-tól olvasható egy alapszabály-tervezet, amely már az öntözés megszervezését is a társulat feladatává teszi. 1929-ben hagyták jóvá az új alapszabályt, amely az első világháború utáni helyzetet rögzíti. E gyűjteményben helyeztük el a társulat 1916-ból, majd 1940-ből származó nyugdíjszabályzatát, az 1928-as, 1940-es illetményszabályzatot, az 1906-ban összeállított gátvédelmi szabályzatot. Jegyzőkönyvek csak 1905—1906-ból olvashatók. Ezeket időnként számadások, vagyonmérlegek egészítik ki. Bihar megyéből származó vízjogi engedélyek nagy mennyiségben vannak a társulat irattárában. 1905-ből ártérosztályozási terv került a gyűjteménybe Geszt községből, amely — a kataszteri felmérés eredményeiből kiindulva — helyrajzi számok sorrendjében írja össze a külső és belső vízborítás nagyságát, az árvizes területek csekély kataszteri jövedelmét, valamint az értékemelkedést. Magában is fontos helytörténeti forrás. A tervanyag jelentős része a társulati csatornákra, azok bővítésére és a szivattyútelepekre vonatkozik. Itt találjuk a Sarkad-medgyesi, Filatori, Korhány-Köleséri, Peckes, Gyepes, Mezőgyáni csatornák, valamint a hozzájuk tartozó zsilipek, tiltok, szivattyútelepek dokumentációját. 1918-tól a társulat neve Fekete-Körösi Ármentesítő, Vízrendező és öntöző Társulat volt. 194l-ben kapta utolsó alapszabályát. Államosításkor adatai a következők: - érdekeltségi terület: 77 138 kat. hold - töltés: 169 kat. hold - csatorna: 58 kat. hold - társulati vagyon: 4 979 173 Ft - befektetett tőke: 33 760 000 Ft

2 3 A Sebes-Körösi Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat irattárából is jelentős menynyiség található az OVL-ban.

24 1854-ben az érdekeltség ártere 66 567 kat. hold volt, a műszaki ártérfejlesztés során 168 160 kat. holdra növekedett. Székhelye Nagyvárad, 1920 után Szeghalom. A századfordulón a társulat gondozása alatt álló töltések hossza 131 676 m, a csatornák hossza 320 938 m volt. Az ártérhez a Sebes-Körös bal partja, valamint a Sebes-Körös, Berettyó közti terület tartozott. A társulat jegyzőkönyveinek sorozata 1885. június 26-tól 1905-ig teljes. Az 1894. július 174 közgyűlési jegyzőkönyvből megismerhetjük a társulat nyugdíjszabályzatát, amelyből kiderül, hogy a szervezetnek ekkor több alkalmazottja volt, mint amennyit a vízjogi törvény előírt. Az igazgató-főmérnök állást ugyan összevonták, így a műszaki és ügyviteli irányítás egy kézben futott össze, a szakaszmérnökök és pénztárnok mellett azonban külön irodatisztet is alkalmaztak. Az altisztek között volt telefonkezelő, és alkalmaztak hivatalszolgát is. Ahogy később a társulat feladatköre kibővült, nőtt a személyzet is. A választmány elnöke mellé alelnö420