Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve IV. Szerkeszti: Gazdag István. Debrecen, 1977. / 384–386. o.

a sajtópolitikát alakítani hivatott szervek tartották a tükröt. Helyesen állapítja meg: egy adott korszak és egy államapparátus sajtópolitikáját lehetetlen a maga teljességében bemutatni e politika tárgya, az éppen befolyásolni óhajtott sajtóviszonyok nélkül. Révész T. Mihály, munkájával egy színvonalasan és olvasmányosan megírt könyvet vesz kezébe az olvasó, amely nemcsak a korszak kutatóinak az érdeklődésére érdemes. Erre akarta felhívni a figyelmet a jelen ismertetés is. Kállay István A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR ÉVKÖNYVE IV. Szerkeszti: Gazdag István.Debrecen, 1977. 289 p. Új tudományos kiadványsorozat első kötete látott napvilágot 1975-ben Hajdú-Bihar megyében. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár és Debrecen város tudományos életének szerzőgárdájából alakult kis kollektíva és a kötetet szerkesztő Gazdag István levél tárigazgató azzal a célkitűzéssel indította útjára az 1974-ben összeállított kötetet, hogy minél szélesebb körben megismertessék a levéltár anyagát, s az ezekre a forrásokra épülő tanulmányok "minden kutató, érdeklődő számára lehetővé tegyék a szülőföld múltjának, népének megismerését. Az azóta rendszeresen megjelenő társadalomtudományi kiadványnak immáron negyedik kötetét üdvözölhetjük, s jól eső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy az eltelt évek alatt, ha történtek is módosítások a szerkesztői célkitűzésekben, az alapvetően nem változott. Sőt a megjelent kötetek azt mutatják, hogy mind magasabb szinten, a szülőföld megismertetésének újabb módszereit alkalmazva valósult meg az eredeti célkitűzés, s gazdagodott hely történetírásunk. A négy kötet ismeretében néhány összegező megállapítás mellett az összehasonlításra, a viszonyításra is lehetőség nyílik. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a kötetek tanulmányai analitikus jellegűek, levéltári kutatáson alapulnak, s újabb adatokkal gazdagítják Hajdú-Bihar megye helytörténeti anyagát, mely szerves része az országos történetnek. Alapos munka a kötetek apparátusa is. Azonosságot, különbséget, továbblépést egyaránt találunk az egyes kötetekben. Az I. kötet tanulmányai a XVIII—XIX. századi Debrecen gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális életébe engednek bepillantást. A II. kötet is elsősorban Debrecen-centrikus, de itt már van kitekintés Hajdú-Bihar megye egészére, illetve egyes községére. Vörös Károly tollából pedig elméleti-módszertani tanulmányt olvashatunk. Szerkezeti módosítást mutat az a tény, hogy a tanulmányok mellett megjelenik a Levéltári Fórum, melyben a szerzők a Hajdú-Bihar megyei Levéltár anyagának forrásértékét mutatják be szakterületük szempontjából. 384