Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Ambrus Béla: A Magyarországi Tanácsköztársaság pénzverése / 35–63. o.

geket június 304g terjedő időre kalkulálta s akkor már javában folyt a Tanácsköztársaság részére vert vaspénzek előállítása. Károlyi kormány idején kivert és a Tanácsköztársaság részére gyártott mennyiség egy tételben szerepel. A néhány napi különbség oly rövid idő, hogy az előbbi kormány rendelése nem kerülhetett leszállításra. Beleolvadt a Forradalmi Kormány részére vert mennyiségbe. Továbbá nem lehet figyelmen kívül hagyni Becknek, a tanácsköztársasági pénzek egyik tervezőjének emlékiratában fellelhető másik idézetét sem: ,Még Károlyi kormány alatt kezdték el a 10 és 20 filléreseket gyártani."

1

® Bár a 10 filléresek gyártásához kétség fér. Ugyanis ennek előmunkálatai, verőtövei felhasználásának alkalmassá tétele csak áprilisban fejeződött be. Ha majd egybevetjük a polgári forradalom pénzügyi intézkedéseit a Tanácsköztársaság pénzügyi átszervezésével, számtalan közös vonást, illetve annak továbbfejlesztését célzó és részben végrehajtott műveletével találkozunk. Ezért szükségesnek véltük a Károlyi kormány pénzpolitikáját, pénzkibocsátási kísérleteit főbb vonalaiban körvonalazni. A körmöcbányai pénzverde leszerelése. Az első világháború végéig pénzverésünk Bécsben és Körmöcbányán történt. Nem lehet célunk 600 évet meghaladó pénzverésének méltatása. Mégis büszkeséggel emlékezünk a több évszázados múltú Körmöcbányára, Európa leghíresebb pénzverő helyére. Róbert Károly 1326-ban alapította e kamarai pénzverő székhelyet, amely egyhuzamban működött 1918. novemberéig. Pénztörténetünk fémbe vert okmányainak minden darabja köz- és magángyűjtemények dísze. Könyv- és levéltárat kitevő múltján kívül a magyar numizmatika most már csak KB verdejegyű pénzeiben, művészettörténetileg védjelzett emlékérmeiben emlékezik. A békekötés kedvezőtlen előjelei késztették a pénzverő felszerelésének Budapestre való szállítását. A Magyar Népköztársaság pénzügyminisztériuma 1918. november 14-én 146 793 sz. alatt iktatott távirati intézkedésével

11 leállította a pénzverést és elrendelte a leszerelés előkészületét, mert a cseh invázió lehetősége forog fenn. Az 1918. november 30-án kelt leszerelési jegyzőkönyvet Reiszner József I. o. fővésnök, főaranyválasztó, Szatmári Zsigmond üzemvezető mérnök, Kurinszky József művezető, továbbá ifj. Smidt János és Karlovszky Nándor pénzverő munkások írták alá. Az utolsó 4 darab pénzverő gép leszerelése előtt a fenti bizottság jelenlétében „d. e. 9 óra 15 perckor kivert 7 darab vas 2 filléres pénz Pósch Adolf mérnök által a III. számú gépnél felfogatott és muzeális megőrzés végett átvétetett". Ezek közül kettő a Magyar Nemzeti Múzeum, kettő a körmöcbányai városi múzeum, kettő a Magyar Népköztársaság pénzverő éremgyűjteményébe és egy darab Ürmössy Kálmán főbányatanácsos részére lett továbbítva

12 (1. függelék). Részletekben egy tehervonatnyi szerelvény minden mozdítható, állami tulajdont képező felszerelési értéket szállított Budapestre. Közvetlenül az intervenciós megszállás előtt Ürmössy Árpád a pénzverde akkori igazgatója az utolsó pillanatban szekereken még elszállította a hátramaradt értékeket és regényes körülmények között sikerült Budapestre juttatnia.

13 A felszerelés többségét képező gépek a WM csepeli gyáregységébe kerültek. A többi helyet kapott a MÁV Gépgyárak különféle raktáraiban, a Központi 3?