Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - FIGYELŐ - Komjáthy Miklós: Finnországban / 349–369. o.

származik). — A harmadik szekcióban van az orosz uralom idején Szentpétervárott létesített finn államtitkárság (1808—1918), a finnországi, orosz főkormányzó (18081918) s az ún. régi Finnország helyi hatóságainak iratanyaga. - A negyedik szekció a kormányszervek, 1809—1918 közt a senatus, 1918 óta a minisztériumok s a különböző kormánybizottságok iratait őrzi. (A finn hadsereg iratait 1812-től a Hadtörténelmi Kutató Intézethez tartozó Hadi Levéltár — Sotaarkisto-ban találjuk, ahova azonban már nem tudtam eljutni.) — Az ötödik szekció a senatus, Ül. a minisztériumok alá rendelt, központi hatóságok iratainak tároló helye. — A hatodik szekcióban vannak a magánlevéltárak (családok, személyek, birtokok stb. . . . iratai); a pártok és tudományos társaságok iratanyaga; az evangélikus egyházközségek anyakönyveinek másolatai. E szekcióba tartozik a mikrofilmtár (benne az evangélikus egyházközségek anyakönyveinek filmmásolataival s a Finnország történetére vonatkozó, külföldi levéltári anyag egyre gyarapodó filmfelvételeivel). E szekció őrzi a Valtionarkisto Középkori Gyűjteményét (a 300 középkori oklevél egy páncélszekrényben van). Legrégibb oklevelük 1360. október 1-én kelt. Itt említem meg, hogy az ország hivatalos nyelve addig, amíg Svédországhoz tartozott, természetesen, a svéd volt. De svéd maradt az igazgatás nyelve az alsóbb hatóságoknál orosz uralom alatt is, mivel alkalmazottai nem tudtak oroszul. Ezeket az iratokat azután a felsőbb szervek oroszra, néha franciára fordították. A latin nyelvnek alig volt szerepe az ügyintézésben. A finn nyelv pedig csak nagykésőn tört utat magának. (Az első finn nyelvű irat 1662-ből származik.) Jelentős része e szekció anyagának a nevesebb személyiségek (elsősorban politikusok) irathagyatéka. Itt őrzik E. N. Setala' professzor iratait is. Setalá a húszas években követként képviselte hazáját Budapesten. Eleve valószínű volt tehát, hogy hagyatékában sok magyar vonatkozás található. (Bár rövidre szabott időm még arra sem volt elegendő, hogy a finn levéltárügy minden részletével megismerkedjem, a Sefálá-hagyaték átnézésére mégis nyílt lehetőségem. Magyar vonatkozásairól a feletteseimnek tett jelentésemhez csatolt jegyzékben adok számot.) Utóda, Onni Tálas, aki a második világháború után nem tért vissza Finnországba, hagyatékának nagy részét leánya, puszta tájékozatlanságból, megsemmisítette. A Külügy- és kisebb részben az Oktatási Minisztérium iratain kívül a hatodik szekcióbeli hagyatékok közül a második világháborús politikusoké tartalmazhat magyar történelmi szempontból számbajöhető anyagot. Mannerheim marsall (volt cári gárda-altábornagy), a második világháborúban a finn hadsereg főparancsnoka, a háború után Finnország első köztársasági elnöke, valamint a háborús bűnösként elítélt Ryti köztársasági elnök, Ramsay, Tanner és Linkomies miniszterek, ÜL miniszterelnök iratai. Y. S. Yrjö-Koskinen történetíró és politikus hagyatékában (meghalt 1903-ban, eredeti neve Forsman), aki elsőnek írta meg finn nyelven Finnország történetét, ugyancsak remélhető magyar vonatkozású anyag. Állítólag levelezett Hunfalvyval s talán más magyar tudósokkal is. A kutatási osztály látja el a kutatószolgálatot, készíti elő a levéltári kiadványokat, ad véleményt levéltári kérdésekben. Különösen sok heraldikai problémával fordulnak 364