Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - FIGYELŐ - Komjáthy Miklós: Finnországban / 349–369. o.

ismételhetem meg az egész levéltárról. (Eldobott cigarettacsutkának, persze, nyoma sincs.) Hadd említsem meg itt, hogy a levéltár dolgozói, ha szobájukat elhagyják, zsebükben, vagy övükben kis tranzisztoros készüléket hordanak, amelynek segítségével az épület bármely részében lehet velük beszélni. A bejáratnál blokkoló óra van, amellyel érkezésüket, távozásukat jelezni kötelesek. Kétórás latitude áll a dolgozók rendelkezésére. A munkát reggel 7 és 9 óra között kell megkezdeniök s e szerint befejezniok. A finn levéltári szervezet mai formáját az 1959. január 20-án kelt törvény s ennek végrehajtási utasítása alakította ki, amelyet csak jelentéktelen mértékben módosítottak 1962- és 1963-ban újabb törvények. (Jelenleg e célra létrehozott bizottság dolgozik az 1939 óta bekövetkezett változásokkal mindenben számot vető törvény tervezetén, amely pl. a magántulajdonban lévő levéltári anyag külföldre vitelének eddig szabályozatlan kérdéséről is intézkedni fog.) A Valtionarkisto feladatait 1932-, majd 1952-ben rendeletileg szabályozták. A Valtionarkisto s az alább ismertetendő tartományi (regionális) levéltárak az ún. általános levéltárak, míg az országos és helyi igazgatási szervek, ill. hatóságok valamint az egyházak levéltárai az ún. speciális levéltárak. Az Állami Levéltár (a Valtionarkisto) nemcsak országos, központi levéltár funkcióját tölti be, hanem a finn levéltárügy legfőbb hatóságáét is. Ennek megfelelően szervezete a következőképpen alakult: Élén, mint fentebb szó volt róla, a professzori címmel felruházott állami levéltárnok (valtionarkistonhoitaja, németül Reichsarchivar) áll, akit, mint az egyes osztályok vezetőit, a levéltári tanácsosokat (arkistoneuvos) a köztársasági elnök, a tartományi levéltári igazgatókat az oktatási miniszter, a levéltárosokat és a levéltári asszisztenseket az állami levéltárnok nevezi ki. A Valtionarkisto-nak három osztálya van: 1. a levéltárigazgatási (arlristohallinnollinen osasto), 2. a kutatási osztály (tutkimus- osasto), 3. a kancelláriai osztály (kansliaosasto). Az 1., az igazgatási osztály felügyelete alá tartozik a hét tartományi levéltár (maakuntaarkistoa), az állami és helyi hatóságok irattárai, valamint a magánlevéltárak. Az osztály ellenőrzi az egész országban a levéltári törvény és rendeletek megtartását. E célból a Valtionarkisto-nak joga van meglátogatni a hatósági levéltárakat (irattárakat), hogy azok működésének szakszerűségét biztosítsa. Az állammal szorosan összefonódott evangélikus egyház levéltárainak ügyeibe a Valtionarkisto csak az egyház kívánságára szólhat bele szakmai tanácsok formájában. A kisebbségi egyházak (így köztük a legnagyobb, az orthodox) levéltárai felett azonban felügyeleti joga van az Állami Levéltárnak. Az egyházak a 120 évesnél öregebb anyakönyveiket átadták a területileg illetékes levéltáraknak. (Az első anyakönyvek a XVI. századból valók.) A levéltárigazgatási osztály feladata annak ellenőrzése, ill. biztosítása is, hogy az államigazgatásban bekövetkező változások ne károsítsák a levéltári érdekeket. Utasításokat ad az iratanyag őrzését szolgáló helyiségek megtervezésére (Védelem a tűz- és vízveszéllyel szemben.) Felügyel a tartományi (kerületi) levéltárak belső ügykezelésére. E levéltáraknak tíz esztendőben legalább egyszer meg kell látogatniuk az illetékességi körükbe tartozó, helyi hatóságok, igazgatási szervek irattárát s ellenőrzésük eredményéről négy példányban jelentést kell írniok az állami levéltárnoknak. Az állami levéltárnok elnökletével egy-két évenként kétnapos konferenciára ülnek össze a tartományi levéltárak 361