Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Adalékok a régi Országos Levéltár történetéhez / 319–336. o.

14. Gróf Fekete György 1774-1783. 15. Gróf Csáky János 1783-1786. E tiz Országbíró iratait, Gróf Csáky János

62 országbíró 1786-dik évben az ország levéltárába további őrizet végett általadta. 16. Gróf Zichy Károly 1789-1795. 17. Végh Péter 1795-1802. 18. Szentiványi Ferencz 1802-1806. 19. Ürményi József 1806-1825. 20. Gróf Brunszvik József 1825-1827. Ide tartoznak még Gróf Cziráky Antal,

63 Majláth György,

64 és a többi utána következő országbirák irományai s jegyzőkönyvei, melyek mielőbb az országos levéltárba volnának átteendők. Ez országos levéltárnak három osztályaira nézve, általánosan meg kell jegyeznem, hogy az azokban őrzött irományok elkülönözve, csomókba összekötve, s rovataik alatt tulajdon rekeszeikbe helyeztetve vannak. Minden rekesz iratai, tulajdon lajstrommal vannak ellátva, s ezen kivül, azok könnyebb használhatása végett, még betű szerinti mutatók is készítettek, melyekbe az illető iratok tárgyai, a maguk jelszavai alatt, érdemleges kivonataikkal együtt, szótár alakban, besoroztatva találtattnak. És pedig az országot tulaj donképen illető iratokra nézve, egy általános, a nádori és országbírói levéltárakra nézve pedig, külön külön tárgymutatók léteznek. Mivel a közönségben azon aggodalom támadt, hogy ezen országos levéltár a volt rendszer tistei által talán megcsonkíttatott, kötelességem nyomán bátorkodom Nagyméltóságodnak az 1849-dik évtől, vagy is Buda várának bevétele óta, egészen jelen időig, az ország levéltárának viszontagságait magas tudomására juttatni, és pedig Midőn Buda vára Görgei fővezér által bevétetett, a várba a honvédekkel együtt a külvárosokból berohanó pórnép az ország levéltára első szobáját betörte, a Pesten építendő országház ott létező terveit magában foglaló deszkarekeszt feltörte, többet belőlük szét szaggatott, és a folyóson szétszórt, melyek azonban később összeszedetvén, háromnak kivételével, - melyek ez alkalommal elvesztek — ismét az emiitett rekeszbe visszatétettek ; a levéltár belső termébe azonban, mely vas ajtóval van ellátva, be nem juthatott, s igy ezen a káron kivül, más nem történt, és a többi a levéltárban őrzött iratok s jegyzőkönyvek épségben maradtak. Elérkezvén ugyan azon év Augustus havában magyarország polgári ügyeiben meghatalmazott császári biztos Báró Geringer Károly,

65 a magyar országi volt középponti közigazgatásnak segédhivatalai, és azok közül, az ország levéltára megnyitását is azonnal elrendelte. E parancs következtében az alkalmilag hozzám érkezett meghagyásoknak, ugy mint azt az 1848-dik év előtt, az ország Nádorának tenni szoktam, megfelelni nem késtem; — később e levéltár egy külön ideiglenes közalapítványi bizottmány alá rendeltetett, melynek 1850-dik évi Június l-jén történt megszűntével, minden hivatalos tudósításaimat s felterjesztéseimet ezentúl a fennemlitett császári biztoshoz, és annak az országból történt eltávozása után, a császári királyi helytartótanács helybéli osztályához melynek közvetlen igazgatóságától az országos levéltár függött, intéztem; az 1860-dik 327