Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Vadász Géza: Fejér megye törvényszékének iratai, 1790–1848: IV–A–33 34,80 fm / 293–300. o.

Az adóssági perek (processus debiti) kimeríthetetlen sorából a birtokok eladósodásának mértékére találhat adatokat a kutató. Az egyik ilyen perben gróf Várkonyi Amadé Thadeus iszkaszentgyörgyi birtokának állapota, adósságai mellett akad kultúrtörténeti érdekesség is: egy kézzel festett kis képpel illusztrált „Symbolum canis improbae seu speculum mordacitatis lividae", azaz: a gonosz kutya szimbóluma, avagy az irigy harapósság tükörképe. Nyolc soros, hexameterben írt vers és annak illusztrációja. (F. 36. No. 919., 1790.) A perek mellékletei között sok gazdasági jellegű contractus található: sárosdi szerződés a helység elöljárói és a boltos zsidó között a kereskedés módjának szabályozásáról (F. 35. No. 914.) Ugyancsak a perek mellékleteiként szerepelnek az ingó- és ingatlan javak összeírásai; épületek leírása, inventariumok, becsük; a cecei zsidók adókivetési lajstroma 1818-ból az adóalapok részletes felsorolásával; nemesi családok genealógiái; a cecei, menyődi, hardi határok fundualis könyvének kivonata (64. köt. 25. szám, 1844.) Az egyik arányperből Tinord és Bogárd közbirtokossági viszonyait ismerheti meg a kutató. A hely- és községtörténet-írás nélkülözhetetlen forrásai ezek a perek: egyik ügy iratkötegében pl. fellelhető Ácsa és Alcsút 1737-ből való urbárium-tervezete (F. 55., 1740.), valamint egy 1463-as adat Ácsa és Alcsút történetére; oklevelek másolatai 1589-ből, 1694-ből és 1701-ből e községekre vonatkozólag. (F. 55., 1737.) Külön ki kell emelnünk a 69. fasciculust, mivel abban úriszéki jegyzőkönyvek találhatók, amelyek fellebbezés útján kerültek a megyei bíróságra. A XVIII. századból a következő községek ilyen jellegű iratai találhatók benne: Adony, Ácsa, Bicske, Csákvár, Csór, Csurgó, Dunapentele, Ercsi, Füle, Iszkaszentgyörgy, Kálóz, Keresztes, Lovasberény, Mór, Nyék, Pátka, Perkáta, Rácalmás, Ráckeresztúr, Sárkeresztúr, Sárosd, Seregélyes, Szentágota, Szentmiklós, Tordas. Ezek közül mint fontos történeti forrás külön említést érdemel Ercsi 1752-ből való regulatioja; Pátka—Nyék 1772-es gazdasági jellegű összeírása; Csákvár, Rácalmás és Tordas 1770-ből származó úrbéri iratai, valamint Rácalmás és Ráckeresztúr urbáriuma 1766-ból. Felcsut curialis hely gazdasági állapotát, birtokviszonyait abból az arány-perből ismerheti meg a kutató, amelyet a felcsuti közbirtokosok ellen indítottak. (64. köt. 12. szám, 1844.) A kor bor- és marhakereskedelmének képét nyerhetjük egyes perek mellékleteiben (F. 55., 1737.). a) Ülésjegyzőkönyvek 1790-1848 39 kötet Ülésjegyzőkönyvek másodpéldányai 1809—1835 8 csomó b) Lajstromkönyvek 1790-(1701)-1846 19 kötet c) Törvényszéki iratok 1790-(1770)-1848 90 csomó d) Polgári perek 1696-1844 43 csomó Segédletek 1696-1848 4 kötet e) Büntetőperek 1790-(1782)-1845 54 csomó f) Törvényszéki levelezések fogalmazványai 1818-1837 3 csomó 300