Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Soós László: A Nemzeti Munkavédelmi Szervezet létrehozása és tevékenységének első évei, 1921–1926 / 277–291. o.

Szembeszökő volt pénzünk értékének hirtelen esése a sztrájk kitörésének hírére, valamint annak újbóli emelkedése, amidőn köztudomásúvá vált a munkavédelem ered­ményteljes működése, és ennek nyomán a sztrájk sikeres leküzdése. A magyar koronát Zürichben: Aug. 1-én (tehát a sztrájk előtt) 0.035-el jegyezték. Aug. 2-án (a sztrájk első napján) 0.035-el jegyezték. Aug. 3-án (a sztrájk másod napján) 0.032-el jegyezték. Aug. 4-én (a sztrájk harmad napján) 0.032-el jegyezték. Aug. 5-én (a sztrájk negyedik napján) 0.035-el jegyezték. Aug. 6-án (sztrájkmentes napon) 0.035-el jegyezték. Legfontosabb közszükségleti élelmiszer cikkeink napi átlagos árhullámzása a követ­kezőképp alakult: 1 kg leveshús aug. 1-én 8400 K. - aug. 4-én 9000 K. - aug. 6-án 8500 K. 1 kg z si r aug. 1 -én 9000 K. - aug. 4-én 1400 K. - aug. 6-án 10000 K. 1 kg kristálycuk. 1-én 4000 K. - aug. 4-én 6200 K. - aug. 6-án 5000 K. Ebből látható, hogy amint a külföldön is ismeretessé vált, hogy a magyar kormány sikerrel küzd meg a sztrájkkai, tehát már augusztus 5-én koronánk ismét visszanyerte a sztrájk előtti értékét; az élelmiszerek árai a sztrájk kitörésének következtében fel­szöktek, mig ellenben már a sztrájk negyedik napján, amikor is a munkavédő-szükség­forgalom már kifogástalanul működött, ismét visszaestek. Maguk a sztrájkoló mozdonyvezetők és fűtők sem vettek részt valami nagy lelkesült­séggel megmozdulásukban, hanem már a legkisebb és látszólagos kényszernek is engedve, ha eleinte szórványosan is, visszatértek elhagyott munkahelyeikre, később aztán mikor nyilvánvalóvá vált, hogy megindított sztrájkjukat fiaskó érte és hogy az ország gazdasági életét nem sikerült megállitaniok, augusztus hó 5-én valamennyien ismét visszatértek munkahelyeikre. A belügyminister ur erre 1923. év augusztus hó 5-én 16 órakor elrendelte a munkában álló n.m.v. tagok leszere­lését, ami kevés kivétellel még az nap meg is történt, ugy hogy a leszerelési rendelet kiadását követő ötödik órában minden munkábaszólitott n.m.v. tag leszerelt. 1924.év Nyomdász-sztrájk 1924. április 7-t ől május 5-ig Fenti napon az összes budapesti napilapok szedői sztrájkba léptek, mire a belügy­minister ur a munkábaszólitási rendeletet 1924. április hó 6-án kiadta, mig ezt meg­előzően egy előzetes figyelmeztetést is már április 5-én. A munkábaszólitott n.m.v. tagok 1924 április hó 7-én az esti órákban álltak mun­kába, számuk 56 fő volt, valamennyien műegyetemi hallgatók. Szükséglap gyanánt a „Reggeli Hirek", „Esti Hirek" és ,,Budapesti Közlöny"-t szedték munkavédőink, mely szükséglapok közül a „Reggeli Hirek" napi 30.000, az „Esti Hirek" napi 25.000, a „Buda­pesti Közlöny" pedig napi 3000 példányban jeient meg. 288

Next

/
Oldalképek
Tartalom