Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - T. Mérey Klára: Az ipar története a kapitalizmus idején egy Duna menti kistájban (Paks–Mohács között) / 225–257. o.

Jegyzetek 1 Az 1930. évi népszámlálás. I. rész Bp. 1932. Magyar Statisztikai Közlemények (továbbiakban: MSK) 83. köt. adatai alapján számítás. A terület a következő településeket foglalta magába. Baranya megye: Bár, Dunaszekcső, Kölked, Nagynyárád, Mohács, Tolna megye: Dunakömlőd, Dunaszentgyörgy, Fadd, Gerjen, Madocsa, Paks, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Bogyiszló, Decs, Mözs, Őcsény, Sárpilis, Tolna, Várdomb, Szekszárd; Bács-Kiskun megye (a régebbi időre vonatkozóan Bács-Bodrog és Pest megye): Bátmonostor, Csatalja, Dávod, Hercegszántó, Nagybaracska, Szeremle, Baja, Dunapataj, Ordas, Bátya, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekcsanád, Fájsz, Foktő, Géderlak, Hajós, Homokmégy, Miske, Nemesnádudvar, Sükösd, Szakmar, Úszód, Kalocsa, és 1930-tól öregcsertő, Drágszél. 2 A területarány számításának forrása: Fényes Elek „Magyarország ismertetése statisztikai, földirati és történelmi szempontból". Pest, 1865 és 1866-ban megjelent műből Baranya és Tolna megye településeinek adatai. Megjegyzem, hogy Dunakömlőd és Várdomb esetében a művelés alól kivont terület mennyisége hiányzott, ezért az eredetileg 17,16%-ot 18%-ra korrigáltam. 3 A Dunaszakasz hossza: Vízrajzi Évkönyv 1973. Bp. 1975. 67. p. adatai alapján. - A szabályozásra lásd: A magyar vízszabályozás története. Szerk. Iiiring Dénes. Bp. 1973. Tőry Kálmán: A Duna és szabályozása. Bp. 1952. 4 Az 1848 előtti anyag feldolgozását lásd : Az iparfejlődés útja a Paks-Mohács közti Dunaszakasz településeiben (1828—1876) című kéziratomban (előadás a Veszprémi Akadémiai Bizottság Településtörténeti konferenciáján 1978. november). 5 Adatokat lásd: Soproni Kereskedelmi és Iparkamarának 1876. évi statisztikai jelentése. II. rész I—II. füzet;Sopron, 1878. 6 A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos háziállatok kimutatásával együtt. Pest, 1871. 584-592. p. 7 A magyar korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos háziállatok kimutatásával együtt. Bp., 1882. 36. 273—294, p. 8 Szathmáry Károly: Baja szerepe Magyarország kereskedésében és lehető összekapcsolása az alföldi vasúttal. Pest, 1864. 10—11. p. 9 Vö. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Gyárak 1942-ben. Táblázatos anyag. A területen 1860 és 1914 között 14 olyan malom létesült, amely 1942-ben gyári jelleggel dolgozott. 10 Az 1900. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények. (MSK) II. köt. 172, 176, 256, 361, 369, 389, 393. p.; Az 1910. évi népszámlálás. MSK 48. köt. 9, 13, 93, 99, 353,357,385,389. p. (A százalék számított érték.) 11 Hazai Ipari Beszerzési Források címtára, (továbbiakban: Címtár.) 1914. Szerk. és kiadja a M. Kir. Kereskedelmi Múzeum. IV. kiad. Bp. 1914. 207, 210. p. Spitzer Károly és fiai szeszgyára, szeszfinomítója, sajtolt élesztő- és ecetgyára Baján 20 lóerős gépparkkal és 40 munkással állított elő árukat — Raichl testvérek kalocsai sörgyárában 2 HP és 3 munkás dolgozott. — Ugyanakkor más forrásból tudjuk, 254