Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - T. Mérey Klára: Az ipar története a kapitalizmus idején egy Duna menti kistájban (Paks–Mohács között) / 225–257. o.

A hazai címtárban nem szerepel a Duna balpartján bőrgyár, de tudjuk, hogy Baján 1891. évi alapítással dolgozott Szieberth Károly bőrgyára és bőrkereskedése.

29 Ugyancsak ebben az iparágban kell megemlíteni Duzsinszky L. paksi irhás ügyes kezdeményezését, aki egyetemi diplomák stb. céljaira pergament állított elő és mutatott be az 1888. évi pécsi kiállításon.

30 Figyelemre méltó fejlődés figyelhető meg a terület papíriparában is. Ez nemcsak abban jelentkezik, hogy az ebben az iparágban foglalkoztatottak száma 1900 és 1910 között 31-ről 70-re nőtt, hanem abban is, hogy létrejött egy gyárüzem: a mohácsi papírdobozgyár. Ez a Duna mentén a könnyűipar egyik igen jelentős üzeme volt. 1909-ben 120 korona alaptőkével létesült, a mohácsi gyógyszerészek részvénytársasági, alapon gyógy szer dobozok előállítására hozták létre. Az 1910. évi népszámlálás alkalmával 52 segéddel dolgozott, amelyből 45 volt a női munkaerő. 1914-ben már 100 munkás és 16 LE géppark dolgozott ebben az üzemben, amely külföldre is exportált.

31 Kiemelten kell vizsgálnunk a nehéziparnak azokat az ágait, amelyekben a munkásság a legszervezettebb volt: a vas- és fémipar, a gépipar, a vegyi- és a nyomdaipar helyzetét. A vas- és fémipar alkalmazottai közel 9%-kal szerepelnek az iparszerkezetben, a gépiparé pedig 3,2, illetve 4,2%-kal. Az előbbiek számát nagyrészt a jóformán minden településen megtalálható kovácsműhelyek és a lakatosok adják. Ebben az iparágban viszonylag korán gyári üzemek is létrejöttek: az 1910. évi népszámlálás eredményét tükröző kötetben Baján egy gazdasági gépgyár 25 munkással szerepel. 1910-ben ugyanott már két gépgyár és vasöntöde működik, az egyik 30, a másik 68 alkalmazottal. Az iparág természetének megfelelően itt csupán férfi munkást foglalkoztattak. 1910-ben Mohácson is működik egy gépgyár 32 alkalmazottal. Az 1914. évi címtár ezekben az iparágakban egy bajai sodrony áru-telepet, továbbá egy mohácsi rézművesműhelyt jegyzett fel, amelyek elsősorban helyi igényeket kielégítő rostákat, szitákat, ételhordókat, kabát- és nadrágtartókat, egér- és patkányfogókat gyártottak, illetve az utóbbi üzem pálinkakészülékeket és mosóüstöket állított elő. A bajai Utry cég 3 1/2-ed HP-s géppel és három munkással dolgozott, Janovits mohácsi üzemének munkásadatait nem ismerjük. Lényegében az 1910-ben feljegyzett három nagyvállalat a gépgyártás iparágba tartozik, éppúgy mint Varga Ferenc mohácsi gépgyára, amelyben ugyancsak helyi igényeket szolgáló gazdasági gépeket, szecskavágókat, répavágókat, ekéket stb. állítottak elő.

32 Tulajdonképpen egyik üzem sem tekinthető szorosan vett gyárnak. A gépiparban dolgozók száma mindössze 633 fő s csupán Baján jegyeztek fel 1910ben ebben az iparágban 100-nál több dolgozót, a többi helyen számuk 50 fő alatt maradt.

33 A vegyipar területünkön működő üzemeinek nagy része a könnyűiparhoz tartozik, többnyire kékfestők, szappanfőzők. Mohácson már 1867-től működött a Juno-szappangyár, amely 1850-re tette alapításának évét, s marhafaggyút, egyéb állati zsiradékot használt nyersanyagként.

34 231