Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - T. Mérey Klára: Az ipar története a kapitalizmus idején egy Duna menti kistájban (Paks–Mohács között) / 225–257. o.

Az 1881. évi népszámlálás már az összes: lakosokat községi bontásban is közölte. E szerint ezen a területen ekkor 180 107 főt tartottak nyilván,

7 vagyis az előző adatunkat e számhoz viszonyítva az összes lakosságnak 5,3%-a foglalkozott iparral. A Duna balparti településekre vonatkozóan hasonló felmérés nem áll rendelkezésünkre, de a szétszórt adatok hasonló fejlődési tendenciát mutatnak. Erre utal pl. az, hogy Baján az 1860-as években 20 000 lakosból 2209 volt iparos. Ugyanakkor egy serfőző, 3 szeszgyár, 103 dunai- és 2 gőzmalom, mészégető, kőfaragó telep, tégla- és cserépgyár volt a város területén.

8 Mindezek az adatok már az ipar átalakulását is jelzik, amely ebben a szűk körben természetesen szerényebb keretek között ment végbe, mint ahogy ugyanakkor a főváros ipari arculata átformálódott. A Duna partján feküdtek azonban ezek a települések is, és ez a tény bizonyosan befolyásolta az ipar szerkezetének átalakulását és az új struktúra kibontakozását. Az ipar átalakulása Elsőként a malomipar ment át döntő változáson. A Duna partján elhelyezkedő sok vízimalom, amely elsősorban a bácskai gabonatömegek őrlésére jött létre és kenyér, utóbb pedig takarmánygabonát őrölt a Duna erős sodrában, híres vízimolnár „dinasztiákat" teremtett, idővel elavulttá és a közlekedés szempontjából akadállyá változott. A XIX. század második felének úgynevezett „gründolási láza" sok új gőzmalmot hozott létre, hiszen ez az agrárország úgy is mint Ausztria „éléskamrája" kitűnő nyersanyag forrása volt a mezőgazdasági iparnak. A Dunán és tengelyen érkező olcsó bácskai gabona megőrlésére létesült bajai, mohácsi, dunaföldvári és paksi gőzmalmok jelentősége nem lebecsülhető .

9 1900-ban a vizsgált területen 770 főt foglalkoztatott a malomipar, a tulajdonképpeni iparban kereső iparosok 5,9%-át. 1910-ben 808 fő a malomiparban foglalkoztatottak száma, a tulajdonképpeni iparban dolgozók összes számának 5,3%-a.

10 Ez a számadat is azt mutatja, hogy miként tömörül ez az iparág, a sok kis vízimalmot a biztosabb üzemű gőzmalmok váltják fel. Ugyanakkor az is kimutatható, hogy az élelmiszeriparon belül a malomipar mellett egyre nő az egyéb iparok (sütő, mészáros stb.) által foglalkoztatottak száma és aránya. Ezt igazolják azok az adatok is, amelyek részint szeszgyárak, ecetgyárak stb. működéséről számolnak be, részint sörgyárak, likőr- és konyaküzemek alapításáról adnak hírt.

11 20 munkásnál többet foglalkoztató nagyvállalat ebben az iparágban 1900-ban csupán Mohácson egy 21 segédet foglalkoztató gőzmalom volt. 1910-ben ez a gőzmalom már 25 segéddel dolgozott, de ugyanekkor Tornán is feljegyeztek egy 22 segédet foglalkoztató gőzmalmot és Baján egy 28 főt foglalkoztató hengermalmot. Ugyancsak az élelmiszeriparban említett mindkét esztendőben működött Baján egy szeszgyár 27 főnyi munkással.

12 227