Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Erdős Ferenc: A sárbogárdi járás főszolgabírájának tevékenysége az őszirózsás forradalom idején: 1918. október 31.–1919. március 21. / 11–20. o.

Sáregresen november 3-án Mészöly Sándor tanító vezetésével alakult meg a helyi bizottság. Nagylókon a testület 12 tagja szervezte a polgárőrséget: november 10-ig 115 főt toboroztak.

9 A fentebb említett községekben a Nemzeti Tanács helyi bizottságának megalakulásakor ellentétekre nem került sor; a közigazgatás vezetői és a képviselőtestület tagjai együttműködtek a bizottsággal. Csupán Hercegfalva képviselőtestülete mondott le a helyi bizottság megalakulását követő napon, és arra kérték a főszolgabírót, hogy írja ki a választásokat. A lemondással a község jegyzője is egyetértett, ugyanis az elöljárók többsége kötelességéről „megfeledkezett", felszólítás ellenére sem teljesítették feladataikat. Korniss csak november 25-én fordult az alispánhoz azzal a kérdéssel, hogy elfogadható-e az „Összes elöljárók lemondása?" Hetekig elhúzódott az ügy lezárása, végül december 10-én tudatta a főszolgabíró az elöljárókkal: a községi bíró, a helyettes bíró, a pénztárnokok és a képviselőtestület 17 tagjának lemondását nem fogadja el. A közigazgatási feladatok ellátásában egy hónapig fennakadás volt tapasztalható. November 14-én ülésezett a Nemzeti Tanács helyi bizottságának tisztikara. Hercegfalvát 6, az előszállási uradalmat 3, Előszállás-Szőlőhegyet 2, Farkassismándot, Nagysismándot, Nagykarácsony- és Nagyvenyim-Szőlőhegyet 1—1 fő képviselte. A 15 tagú vezetőségben helyet kaptak a földbirtokosok (Farkas Géza, Nagy Pál) és az előszállási uradalom jószágkormányzója (Wéber Antal) is. A helyi bizottság elnökévé a belterület (Hercegfalva) képviselőjét, Kovács Ferenc iskolaigazgatót választották meg. Fontos kérdésekben döntöttek. Elhatározták; a problémákat a községi elöljáróság és a képviselőtestület bevonásával oldják meg, és a közélelmezési bizottság feladatait is ellátják. Ügyelnek arra is, hogy az élelmiszerek — a lakosság arányában — a pusztákra is eljussanak. Gyűjtőakciót szerveztek a hazatért katonák és családjaik, a hadiözvegyek és árvák segélyezésére. A döntéseket tehát az elmúlt napok eseményei határozták meg: válaszul az elöljárók és a képviselőtestület lemondására, együttműködési készségüket hangoztatták, a katonák, hadiözvegyek ellátásának biztosításával a társadalmi feszültséget igyekeztek csökkenteni. A november 14-i ülés figyelemre méltó határozata a köztársaság kikiáltásának követelése volt.

10 Hercegfalván a Nemzeti Tanács helyi bizottságának kezdeményezésére az ellentétek feloldódtak. Nem így alakultak az események Cecén, ahol az elöljáróság és a bizottság tagjai között „súrlódások"-ra került sor, mert a helyi bizottság elnöke közigazgatási jellegű kérdésekben is rendelkezett. Holott a testület csupán ellenőrző és tanácsadó szerepet tölthetett be a közbiztonsági és közélelmezési ügyekben.

11 Szolgaegyházán Verő Sándor kereskedő sérelmezte a bizottság tevékenységét. A cukor és petróleum kiosztását nem bízták a kereskedőre; ezáltal „tetemes kárt" okoztak egy adófizető polgárnak,vélekedett a panaszos. Helyesen cselekedett a közellátásra felügyelő testület, mert a visszaélések lehetőségét kerülte el. Mégis a főszolgabíró oly értelmű utasítást adott az elöljáróknak, hogy vegyék figyelembe a kereskedő kérelmét.

12 Visszaélésekre került sor Sárbogárdon is, a Nemzeti Tanács helyi bizottságának ülésén többen utaltak arra, hogy a hízott sertéseket „kicsempészik" a községből. Korniss a csendőrőrs személyzetétől az ellenőrzés megszigorítását követelte.

13 ifi