Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Erdős Ferenc: A sárbogárdi járás főszolgabírájának tevékenysége az őszirózsás forradalom idején: 1918. október 31.–1919. március 21. / 11–20. o.

A járás székhelyén, Sárbogárdon is atrocitásokra került sor, azonban a Nemzeti Tanács helyi bizottsága és a Katonatanács megalakulása után viszonylagos nyugalom és rend volt tapasztalható. Ezt erősíti meg Korniss november 3-i jelentése is: ,JEzek (a fentebb említett bizottság és a hazatért katonákból megalakult Katonatanács) itt Sárbogárdon a legnagyobb eredménnyel működnek, hol már . . . nyugalom van". Az állomásfőnök a Fiúméba és Bécsbe irányított 2200 q lisztet lefoglaltatta, és megőrzésre átadta a községnek. Csupán az volt a kérése, hogy az iskolákba és a kereskedők raktáraiba szállított lisztből a vasutasokat is lássák el. Feszült helyzetet teremtett a járás székhelyén a Monarchia déli területein lezajlott események híre. Zágrábból érkezett katonatiszt adta hírül, hogy Horvátországban „a szerbek ragadták magukhoz a hatalmat" és létrejött a délszláv állam. A felvidéki események hatására a Jakab szálláspusztán dolgozó Nyitra megyei szlovák munkások sztrájkoltak: a munkát megtagadták és haza akartak térni falvaikba. Tömegessé vált a hadifoglyok szökése is; Szávozd Emil hatvanpusztai gazdaságát 101 orosz hadifogoly hagyta el. Sem az uradalmak, sem a járás vezetői nem tudták megakadályozni e folyamatot, csupán a Jakabszállásra siető sárosdi csendőr-járőr jelentette: a szlovák munkások, akiket katonák izgattak fel, a csendőrök megjelenésére munkába álltak. A Tolna megyei Pálfa községben november 2-án lázadás tört ki. Hazatérő katonák megtámadták és felgyújtották a kereskedők raktárait. Förstner Lajos tüskésmajori birtokát feldúlták. Menekülők lepték el a közeli vajtai vasútállomás épületét. Félő volt, hogy az események átcsapnak Vajtára, ugyanis a pálfai katonák megfenyegették a községet. Az állomásfőnök és a vajtai jegyző karhatalom bevetését sürgette, a főszolgabíró a főispánhoz fordult segély csapatokért, akitől azt a választ kapta, hogy „segítség nem adható". Korniss a nemleges választ telefonon közölte a község vezetőivel, s egyúttal a polgárőrség megalakítására kötelezte őket. I Sáregresen „elegáns, fekete kocsin" érkező őrmesterek Kéri József bérlőt keresték. Lakását átkutatták, a személyzetet megfélemlítették és kijelentették: pár nap múlva visszatérnek s a gazdagokat kirabolják. Alig ocsúdott fel a község, pontosabban a módosabb családok tagjai, amikor repülőgép landolt a határban, a Kéri-féle legelőn. Az események hatására a jegyző — BenkŐ Sándor — a késő esti órákban megszervezte a polgárőrséget, őrizetbe vették a cseh nemzetiségű pilótákat, a rendfenntartó alakulat részére fegyvereket a főszolgabírótól kértek, aki november 3-án úgy rendelkezett, hogy több főből álló polgárőrséget alakítsanak, hozzák létre a katonatanácsot is, a repülőgépet és a cseh katonákat mindaddig tartsák őrizet alatt, míg a hadügyminisztérium megbízottja a helyszínre nem érkezik. Többszörösen büntetett előéletű egyén vezetésével katonákból álló csoport érkezett Sárosdra. Betörtek a kastélyba, s a lakosságot is megrémítették. A főszolgabíró, akit november 3-tól a rend fenntartásában Vidor hadnagy és legénysége támogatott, utasítására a járási központból 10 polgárőr sietett Sárosdra. Nagyhörcsökön kálozi katonák sertést és gabonát rekviráltak. Az intéző hiába kérte a főszolgabírói hivatal támogatását, Korniss csak megismételni tudta korábban kiadott rendelkezését. A személy- és vagyonbiztonság megóvásában csupán egy kis létszámú katonai egység támogatta, a november 3-án megalakult Nemzeti Tanács Fejér megyei Bizottságától sem kaphatott 13 *»